Nosztalgiabuli a Bolyaiban

Vagy mondhatnánk úgy is, hogy van egy Reflex nevű marosvásárhelyi rockegyüttes, amely a 80-as évek kiemelkedő csapatai közé tartozott.

Fotó: Vajda György

Vagy mondhatnánk úgy is, hogy van egy Reflex nevű marosvásárhelyi rockegyüttes, amely a 80-as évek kiemelkedő csapatai közé tartozott. Csak hát… a történelmi idő kereke valahogy másként gurult, s nem lettek olyan híresek, mint mondjuk az abban az időben Magyarországon dobbantó, sok más… ma már a legendás címet elnyerő együttes. A 40-es éveik közepén járó – nagyrészt volt bolyais diákok – sulizenekarként kezdtek, majd a kommunista rendszer lehetőségei között nőtték ki magukat. Attól voltak jók, hogy a korabeli tinédzserekről szóltak, autentikusan, marosvásárhelyiesen, nekünk, rólunk…

Szombaton este bebizonyították, hogy harminc év távlatból dalaik nem vesztették aktualitásukat, s a zene is megőrizte minőségét… bár az 1989-es sorfordulatot követően Magyarországra áttelepült „srácok” az utóbbi időszakban (tíz, húsz éve…) nem igazán gyakoroltak. Az is dicséretre méltó, hogy bár kopaszodva és pocakosan, de rajongótáboruk is eljött velük együtt ünnepelni. Igaz, a sorok egy kicsit meggyérültek, s a zuhogó eső sem kedvezett a szabadtéri koncertnek, de aki számított ott volt, s ha másért nem, de néhány órára visszautazott egy kicsit az időben.

A koncerten fellépett még a szintén 80-as évek generációjának zenélő BÜSZ együttes és az ígéretes karrier elé néző mai tiniegyüttes, a szintén Bolyaiból induló Vírus. Mert a hagyomány kötelez… még a rockzenében is.