Benne ül a kormány a pöcegödörben, mivel az országvezetők sok éve tettek egy büszke vállalást, amelyet – nem egyetlenként – nem tudtak betartani. Most próbálják papírgyártással menteni a helyzetet, de erre sem képesek anélkül, hogy fenyegetnék azokat az adófizetőket, akiket négyévente jobb életkörülmények és korrekt közszolgáltatások ígéretével hitegetnek.
Azzal riogatják mostanában a népet vidéken, hogy óriási büntetést sóznak mindenki nyakába, aki nem veteti magát nyilvántartásba a szennyvízhálózatra rá nem csatlakoztatott háztartások regiszterében. Ezt a jegyzéket az önkormányzatok egy kormányrendelet alapján kellett létrehozzák október végéig. Már a regiszter kitalálása is elég beteg ötlet volt, abból kiindulva, hogy a népszámlálás kérdőívének a háztartásra vonatkozó része a csatornázásra is kitér, tehát a pontos feltérképezéshez annyi kellett volna, hogy simán ellenőrizzék az ott szereplő adatok gyakorlati helyességét.
Az ügy hátterében egy európai uniós előírás van, amelynek értelmében 2018-ig minden háztartást rá kellett csatlakoztatni a szennyvízhálózatra. Ennek a betartását természetesen szép hazánk is vállalta, de a teljesítésétől még fényévekre van. A statisztikai hivatal tavalyi adatai szerint még a városokban sem teljes a csatornahálózat lefedettsége. A vidéki településeken országosan még a 60 százalékot sem éri el ez a mutató, a szegényebb régiókban pedig a falvak alig több mint harmadában van szennyvízhálózat.
A pöcegödör-regiszter kitalálásával a kormány vélhetően azt próbálja elkerülni, hogy az említett uniós előírás megszegéséért ne indítsanak uniós kötelezettségszegési eljárást az ország ellen, ami a gyakorlatban hatalmas pénzbüntetést szokott jelenteni. Ha már nem csatornáztak, akkor igyekeznek papírt gyártani róla, hogy ha csatorna nincs is, azért van pöcegödör, és annak a tartalmát EUkonform módon ürítik ki. A regiszteresdi után jöhet a játék cifrább része, mivel a pöcegödörnek a rendszeres kiüríttetése egy olyan szolgáltatóval, amelyik EU-konform módon kezeli a tartalmat, olyan költségvonzatot jelenthet, amit (főleg a szegényebb vidékeken) sokan aligha lennének képesek és még kevésbé készek kifizetni. Úgyhogy valószínűleg nagyüzemi papírgyártással kerülünk majd fel azon uniós tagállamok listájára, amelyek tisztán kezelik a szennyvizüket. De a gyakorlatban azt a bizonyos előírást szép hazánk csak a falvak teljes elnéptelenedése révén tudná teljesíteni a következő pár esztendő viszonylatában. Amilyen iramban menekülnek az emberek ebből a jobb sorsra érdemes országból, ez hamarabb sikerülhet, mint gondolnánk. Pedig a politikusok minden egyes választási kampányban megígérik, hogy olyan jólétet teremtenek ebben a szép hazában, hogy ne legyen gond sem a csatorna, sem pedig a csatornadíj az egyszerű halandónak.
