Nyílt levél a magyar nyelvű felsőoktatás megszervezéséről

• 2011-11-03 16:03:50

• Bodolai Gyöngyi

Vekov Károly történész, oktató, az RMDSZ volt parlamenti képviselője nyílt levélben hívta fel a magyar egyetemi oktatók figyelmét arra, hogy élni kell a törvény adta lehetőségekkel, határozottan állást kell foglalni, vállalni kell a cselekvést a magyar felsőoktatás ügyében.

Vekov Károly történész, oktató, az RMDSZ volt parlamenti képviselője nyílt levélben hívta fel a magyar egyetemi oktatók figyelmét arra, hogy élni kell a törvény adta lehetőségekkel, határozottan állást kell foglalni, vállalni kell a cselekvést a magyar felsőoktatás ügyében. Ezen a téren érdekképviseletünk csak részleges eredményeket ért. Ennek okát a politikai akarat és a megígért oktatási stratégia hiányában, az egymást zavaró célokban jelöli meg a nyílt levél szerzője.

Mivel a jövőnkről, az erdélyi értelmiségi réteg utánpótlásáról van szó, a magyar felsőoktatás ügye nem állítható szembe a gazdasági, szociális kérdések elsőrangúságát hangsúlyozó véleményekkel. Aki pedig nem tartja fontosnak ezt a sorrendet, „véleményüket számon kell kérni rajtuk”.

A levél szerzője elsősorban a parlamenti képviseletre gondol, akiknek lépniük kellene a magyar felsőoktatás érdekében. Ellenkező esetben tovább folytatódik az a törekvés, amelynek célja a magyar nyelvű felsőoktatás elsorvasztása, olyan hátrányos helyzetbe hozása, amelyből már nem tud kilábalni, s örökre kiszolgáltatottá válik egy egészen más közösségnek, mint ahogy a MOGYE példája igazolja. Végkicsengésében a Babeş-Bolyai Tudományegyetemen sem sokkal jobb a helyzet, mivel a magyar közösség nem rendelkezik olyan jogi státussal, amely lehetővé tenné, hogy szabadon döntsön a magyar nyelvű oktatás sorsáról – olvasható a levélben.

Az új közoktatási törvénynek számos olyan pozitív kitétele van, amelyet tartalommal kellene megtölteni – állítja Vekov. A departamenseknek nevezett főintézetek, amelyek az egykori karok helyett jöttek létre, a teljes értékű magyar oktatásnak csak a képzetét keltik. Valójában a magyar nyelvű felsőoktatásnak csak az alsó lépcsőfokát jelentik. Ezért lenne jobb a törvény által biztosított három szervezési struktúra – főintézet, oktatási vonal, tagozat – közül az utóbbit, vagyis a tagozatot választani, amely önálló döntési jogot biztosít a pénzügyekben, a személyzeti kérdésekben és a tanrendben is. S bár még nem jelenti az önálló magyar egyetemet, de ez a kérhető minimum, amihez jobban kell ragaszkodni, mint bármikor.

A levélíró felkér mindenkit, aki állást foglalhat és politikai lépéseket tehet, hogy befolyásolja a parlamenti képviseletet, hassanak oda, hogy elérjük azt, ami törvényesen is megillet bennünket.

Válaszként dr. Magyari Tivadar, a magyar tagozat vezető rektorhelyettese javaslatot tett a BBTE magyar tagozati tanácsának, hogy tűzzék napirendre a véleményeket, hallgassák meg a jogászokat a lehetséges törvényértelmezési módozatokról, a levél támo-gatóinak javaslatáról, miszerint a jogszabály 135. cikkelyének ne az 1-es, hanem a 2-es bekezdését vegyék alapul. Személyes véleménye szerint a kifejezéseknél fontosabb, hogy a magyar oktatás önállóságát erős, minél nagyobb szintű keretekben kell továbbra is elképzelni.