Teljes erővel zajlik a szociáldemokraták és a liberálisok „háborúja” a speciális nyugdíjak kapcsán. Választási évet élünk, és ez a kérdéskör sok voksot hozhat a pártoknak. Ám ennek az ügynek a kapcsán a regáti politikai élet két nagy alakulata egy olyan szellemmel viaskodik, amelyet testvéri összefogással együtt szabadítottak ki a palackból.
A már korábban is létezett speciális nyugdíjakat pont egy évtizede törölte el az akkori demokrata kormány, azzal a jelszóval, hogy mindenki a nyugdíjkasszába való befizetésének arányában részesüljön a juttatásokban is. Ez így is megy minden tisztességes rendszerben, de az ország akkori urai sem maguktól voltak ilyen felelősségtudatosak, hanem az akkortájt zajló pénzügyi válság nyomán az országnak mentő hitelcsomagra volt szüksége, és a bankárok kíméletlen feltételekkel szorongatták a kilengésekre mindenkor hajlamos balkániai döntéshozók érzékeny testrészeit. Tehát válság jött, speciális nyugdíjak mentek, de az alkotmánybíróság nem engedte eltörölni a magisztrátusok juttatásait. A talárosok akkor is szerették a zsebüket, és jól ismerik a paragrafusok kis- meg nagykapuit. Aztán a válságkezelésbe belebukott az ország fő tengerészének kormányoscsapata, és a helyét a szociálliberális koalíció vette át 2012-ben. Ez a testvériség sem tartott ki egy törvényhozási ciklus idejéig, de amíg a másológépek doktora fogta a kormányrudat, egymás után alkották meg a speciális nyugdíjakat osztogató törvényeket. Jutott a katonáknak, a parlamenti képviselőknek, aztán a személyzetüknek is, de nem maradtak ki a jóból a diplomaták és a titkosszolgák sem, egész sor, amúgy sem szűkmarkúan fizetett állami alkalmazottnak jutott belőle. Nem azért, mert olyan jól dolgoznának, hanem a politikai klienseket ilyen posztokkal szokás kifizetni, és ha a poszthoz külön nyugdíj is jár, akkor az illető hűségét élethosszig meg lehet venni, nem csak egy röpke mandátum erejéig. Mindez javarészt a ma egymás nyakát látszatra szorongató szocdemek és liberálisok koalíciója alatt zajlott le, de a 2016-os választások utáni három esztendőben a szocik tovább űzték ezt a műfajt. Csak azóta ellenzik a speciális nyugdíjakat, amióta kiköltöztek a kormánypalotából. Amióta ők ellenzékesdit mímelnek, a liberális kollégáik pedig kormányzósdit, azóta a legósdibb amerikai pankrációkat megszégyenítő álbirkózást vívnak a speciális nyugdíjak felett. Például törvényt fércelnek ezek eltörléséről, de az abban érintett rétegek között simán ott hagyják a magisztrátusokat, így a korábbi alkotmánybírósági ítélet okán a talárosoknak csak ujjgyakorlat volt ezt sikeresen elkaszálni. Most épp azt játsszák el, hogy meg akarják adóztatni ezeket a nyugdíjakat, de ez csak egy újabb felvonás az ócska színjátékban. Valójában nem akarják bántani a juttatásokat. Majd ha jön a válság, meg ismét a bankárok a harapófogóval, akkor már kénytelenek lesznek.
