Önellátó gyermekotthon épül Körtvélyfáján

A nem szokványos gyerekotthonon jelenleg az utolsó simításokat végzik. Az ötlet megszületéséről, kivitelezésének nehézségeiről és az önellátó otthon működéséről beszélgettem Tóth Attila baptista lelkésszel.

Attila, aki egyben a Teleios egyesület romániai vezetője, elmesélte, hogy a szegényebb lakónegyedeket járva milyen sok nyomorúságot látott: rengeteg elhagyott, éhező, utcán élő gyerek van. Elmondása szerint több oka van annak, hogy ezek a gyerekek elárvulnak. Ezekre a lakótelepülésekre jellemző, hogy a lányok már 13-14 éves korukban gyereket szülnek, és sajnálatos módon ezeket sok esetben elhagyják, de sok olyan árvával is találkozott, akiknek a szülei meghaltak vagy éppen börtönben vannak. Arra is volt példa, hogy egy-egy gyerek megkérte őt, vigye haza, legyen az apukája. Ez indította arra, hogy létrehozza az Új Élet gyermekotthont. Az ötlet immáron tíz éve született. Létrehozta két társával együtt a Teleios alapítványt, és sok más projektjük mellett három éve belekezdtek az eddigi legnagyobb terv megvalósításába. Első lépésként egy kedves külföldi üzletember támogatásából ingatlant vásároltak Körtvélyfáján. 

„Eleinte sokkal könnyebbnek tűnt. Az volt az elgondolás, hogy adott ez a ház, amihez még hozzáadunk egy-két szobát, felújítjuk, és azonnal megnyithatjuk a gyerekotthont. De mivel legálisan szerettünk volna eljárni mindenben, a meglévő ház nem felelt meg az erre vonatkozó törvény által előírt elvárásoknak, úgyhogy arra a döntésre jutottunk, hogy lebontjuk az egészet, és a gyerekvédelem elvárásainak megfelelően építünk fel egy teljesen újat. Az adomány feléből megvettük az ingatlant, és úgy gondoltuk, az összeg másik feléből felújítjuk és megnyitjuk az árvaházat. Ezzel szemben most ennek az összegnek a többszörösénél tartunk, tehát sokkal nagyobb projekt lett, mint amire számítottunk, mi is útközben tanultunk meg sok mindent, de Isten mindvégig megsegített minket a munkánkban, és hiszem, hogy ez a jövőben is így lesz. Végül az épületet magánszemélyek, kisebb külföldi alapítványok és keresztyén gyülekezetek támogatásából építettük fel teljesen.”

Az építkezési munkát nem akarták kiadni ezzel foglalkozó cégnek, ezzel is spórolni akartak, így sokszor az alapítvány tagjai dolgoztak rajta, valamint önkéntes csoportok is sokat segítettek az építkezésben. Sok ember erőfeszítésébe került, hogy az otthon létrejöjjön. Tóth Attila elmondása szerint a legnagyobb akadály és kihívás egyben az volt, hogy a házat, amit vettek, le kellett bontani és újra kellett építeni. 

Ez az árvaház egy család típusú gyerekotthon lesz. A lakói a gyermekvédelmen keresztül fognak ide kerülni. Mint egy családban, lesz anya és apa. Maximálisan tizenkét gyerek befogadását tervezik, ugyanis valódi otthont szeretnének nyújtani a gyerekeknek, ahol úgy nőhetnek fel, mint egy családban. 

„A gyermekvédelem ígérete szerint minden gyerek után 600 lejes támogatást fogunk kapni havonta, viszont a gyermekvédelem és a kormány elvárása az, hogy nagyjából 3000 lejt kell biztosítsunk havonta egy bentlakó ellátására. Ez az összeg fedezi a gyerekek étkeztetését, lakhatását, iskoláztatását, a személyzet, valamint a pszichológus és a szociális munkás fizetését. Az összeg nagy részét mi kell kiteremtsük. Innen jött az ötlet, hogy önellátó gyerekotthonként működjünk majd. Az önellátásban is célunk több lábon állni, ugyanis nem szeretnénk folyamatosan külföldi segítségtől függeni, mivel ha elhozzuk a gyerekeket, stabilitást kell biztosítanunk nekik, ez nagyon nagy felelősség. Ezért szükség van egy stratégiára, hogy ne szenvedjenek hiányt semmiben, akkor sem, ha esetleg előfordul, hogy egy-egy hónapban nem kapunk adományt és támogatást. Jelenleg három fő tevékenységünk folyik, ami az önellátást segíti.”

Az első a zöldségtermesztés, ami a gyerekotthon melletti három fóliaházban történik, ezt jövőre még három fóliaházzal szeretnék bővíteni. Ennek az előnye, hogy elsősorban a háznak szükséges zöldséget megtermelik, a többletet pedig értekesítik, a bevételt a költségekhez pótolják. Mindemellett nagyon előnyös olyan szempontból is, hogy néhány helyi lakosnak munkát tudnak biztosítani ezáltal. 

A második, úgymond láb, amin állnak, az a farm. Egy 8 hektáron fekvő mangalicafarmot tartanak fenn, nagyjából 45 állattal. Ez is két szempontból előnyös: a húst biztosítja a háznak, valamint eladásra is szánnak, aminek a bevétele szintén az otthon működéséhez szükséges összeg kiteremtésében segít. 

A harmadik és egyben jelenleg legjövedelmezőbb „láb” a használt bútorok, háztartási kellékek, ruhák stb. eladása, amiket külföldi alapítványok és magánszemélyek adományoznak. Ebből a célból üzletet is létre szeretnének hozni a gyerekotthon közelében, ami a nyugati országokban is nagy népszerűségnek örvendő karitatív típusú üzletek mintájára fog működni: az emberek vásárolhatnak is itt, de adományozhatnak is. Az üzlet bevétele is az otthon fenntartását segíti. Ezeknek az önfenntartó lépéseknek még nagyon a kezdetén vannak, még keresik az utat, hogyan lehetnének hatékonyabbak, hogy további jövedelmet generáljanak. 

A projekthez eddig semmilyen támogatást nem kértek a román államtól, de a jövőben szeretnének pályázni különböző támogatásokra, akár földalapú támogatásra is. 

Az épületen az utolsó simításokat végzik, a bebútorozása folyik. Miután az illetékes szervek ellenőrizték és átvették az épületet, lehetőség van a licenc megszerzésére, ha az épület kulcsrakész lesz. Reményeik szerint tavaszra minden pontra lesz téve, és készen állnak majd a gyerekek fogadására. 

„Úgy érzem, a neheze csak most jön, mert most kell felépíteni azt, hogy ez az egész működjön. Egyre nő a felelősség. Amikor a gyermekotthon beindul, és a gyerekeket ide hozom, megszeretjük őket, és megígérem nekik, hogy itt felnevelkedhetnek, akkor a szavamat tartanom kell, és Isten segítségével tartani is fogom.”

Az otthonnál önkéntesek segítségére mindig szükség van és lesz a jövőben is, a házban egy külön szobát tartanak fenn az önkéntesek számára, ahol a messziről érkező segítő szándékú személyeket el tudják szállásolni, és emellett étkezést is biztosítanak számukra. 

Tolvaly Zsuzsánna