„Öregedni…? Élvezet!”

Bevezetés

Mindig érdekelt az öregedés témája. Aktív dolgozóként is foglalkoztam vele, amint ez majd kiderül a későbbiekben. Nem beszélve arról az egyszerű tényről, hogy személyesen is érintett vagyok benne. Ám ez a téma önmagában komoly, mondhatnám komor, ezért úgy gondoltam, hogy egy könnyedebb, derűsebb, talán ironikus címet kellene találni hozzá. Ekkor jutott eszembe Marcella Markham angol színésznő könyve: Öregedni… élvezet! Ez a cím megtetszett, kölcsönvettem. 

Mielőtt bárki is azt gondolná, hogy rám vonatkozik az öregedés élvezete, elárulom, hogy ez a könyv egy karikatúragyűjtemény, és a rajzok alatt ilyen mondatok olvashatók: öregszel, ha úgy érzed, hogy rajtad nem látszik a kor, csak a barátaidon; ha a rádióból tudod meg, hogy ma van a névnapod; ha nem tudsz dönteni: a dekoltázsod legyen-e mély, hogy lássák, vagy a pulóvered magas nyakú, hogy ne lássák…; ha rájössz, hogy a mamának igaza volt…

Komolyra fordítva a szót, nézzük meg, miről is lesz szó ebben az eszmefuttatásban. Öt kérdés köré csoportosítottam mondanivalóimat. Ezek a következők:

I. Mennyi idős az idős ember?

II. Hol a határ, az emberi élet végső határa?

III. Miért öregedünk és hogyan?

IV. Alku az elfogadhatatlannal

V. Belenyugvás. béke.

Vegyük sorba!

I. Mennyi idős az idős ember ?

A WHO, vagyis az Egészségügyi Világszervezet meghatározta és beosztotta az életkorokat, az életévek számától függően a következőképpen: 20 és 45 év között fiatalok, 45 és 60 között középkorúak, 60 és 75 között öregedők, 75 és 90 között öregek, és 90 fölött aggastyánok vagyunk. Ez tehát a hivatalos álláspont. Csakhogy a gyakorlat nem mindig esik egybe ezzel az elmélettel. Mindnyájan ismerünk koravén fiatalokat és fiatalos időseket. Mindenkinek joga van annyi idősnek lenni, amennyinek érzi magát. És ez így van jól. 

Horváth Imre (1906-1993) nagyszerű aforizmái közül az egyik éppen ezt fejezi ki: 

„Ha igaz is, hogy öregszel – tagadd,

S úgy hazudjál, hogy legyen igazad!”

II. Hol a határ, az emberi élet végső határa?

Ha megnézzük korunk orákulumát,1 a mindentudó internetet az átlagéletkorokkal kapcsolatban, azt látjuk, hogy jelenleg Magyarországon és Romániában azonosak ezek a számok. Vagyis a nők születéskor várható élettartama 78, a férfiaké 71 év. Vannak azonban olyan országok is, ahol ennél jóval alacsonyabb, és olyanok is természetesen, ahol a mienknél jóval magasabb a lakosság átlagéletkora. Legmagasabb Japánban, 87 a nőké és 80 év a férfiaké.

Ha felütjük a Bibliát, érdekes számokat találunk a Teremtés könyve 5,1-32. fejezetében. Ádám nemzetségtáblájáról van szó, a leszármazottakról. Tíz név és tíz életkor szerepel a felsorolásban. Íme:

 Ádám: 930, Járed: 962

 Szet: 917, Hénok: 365

 Enós: 905, Matuzsálem: 969

 Káinán: 910, Lámek: 777

 Maláleél: 895, Noé: 950.

A Biblia szövege szerint tehát több száz évet, ilyen elképesztően sokat éltek az ősatyák. Nekünk, mai embereknek ez szinte hihetetlen. Ám az is lehet, hogy akkor másképp számolták az éveket. Vagy mégis ennyi adatott volna nekik? Talán… Ki tudja azt ma megmondani, hogy a távoli idők ködébe vesző messzeségben mennyit éltek valójában az emberek? Az azonban bizonyos, hogy hosszú életűek voltak. Jóval tovább éltek, mint mi. Mire alapozhatjuk ezt a kijelentést? Nincs más adatunk, mint az, amit a Bibliában olvashatunk, de gondolkodjunk egy kicsit. 

Ha végignézzük a nevek melletti számsort, azt látjuk, hogy a tízből nyolc ősatya életévei 900 körül vannak, kettő azonban jóval kevesebb, 365, illetve 777, vagyis van variáció. Az egyik ezek közül Hénok. Éveinek száma csak 365, ami nagyjából egyharmada a többiekének. De miért pont 365? Ez egy mai év napjai számának felel meg. Vajon utalni akar valamire ez a szám? S ha igen, mire? Ha tudnánk a választ erre a kérdésre, talán megvolna a magyarázat a többi életévre is. De nem tudjuk. 

A másik szám, ami kilóg a sorból, Lamek éveinek száma, 777. Ez a szám kb. kétharmada a többi nyolcénak, és három hetesből áll. A hetes különleges szám. Az ősi keleti népeknél szent szám volt, írja Gyökössy Endre (1913-1997) teológus-pszichológus Őstörténet című munkájában. Napjainkban is nagyon sokféle kontextusban2 találkozhatunk a hetes számmal: a hét napjainak száma, a skála hét hangja, a szivárvány hét színe, a Göncölszekér hét csillaga, a hét szűk és hét bő esztendő, hétévente újulnak meg a sejtjeink, a hét fő bűn, a hét szentség, a Miatyánk hét kérése, az ősmagyarok hét vezére, a mesebeli hétfejű sárkány, hetedhét országon is túl stb. Ma már senki nem tudja megmondani, hogy pontosan mit jelentett akkor a három hetes, 

vagyis Lamek életkora? Érdekes, elgondolkoztató kérdés, hogy vajon jelképek, próféciák, üzenetek voltak a többi számok is? De jó lenne érteni őket!

Matuzsálemről nem is beszéltünk, aki a legtöbbet, 969 évet élt a felsoroltak közül. Nevét ma is használjuk a „matuzsálemi kort ért meg” kifejezésben.

Az emberi élet végső határa szempontjából azonban nem is ezek a számok a legfontosabbak, hanem a következő bibliai idézet: (Teremtés könyve 6,3): 

„Isten ekkor így szólt: „Ne maradjon lelkem örökké az emberben, mivel test, 120 esztendő maradjon meg napjaiból”. Ha elolvassuk az idevonatkozó teljes bibliai szöveget, akkor kiderül, hogy Isten haragjában, mintegy büntetésképpen rövidíti meg az emberek életét. Következésképpen azelőtt ennél jóval hosszabb kellett legyen, amint ezt a tíz ősatya életévei mutatják is.

Mózessel kapcsolatban érdekes dolgot olvashatunk a Bibliában (Második törvénykönyv, Mózes halála 34.7 fejezet):

„Százhúsz esztendős volt Mózes, amikor meghalt, szeme nem volt homályos és fogai nem mozogtak.” Ő tehát már „csak” 120 évet élt. Érdekes adalék, hogy Mózes ennyi idősen is jól látott és jól rágott. Nem volt szüksége sem szemüvegre, sem fogpótlásra, mint késői utódainak, nekünk, pedig korántsem élünk annyit, mint ő. Bár, ha a szent szöveg írója érdemesnek tartotta az életkora mellett feljegyezni a szeme és fogai kifogástalan állapotát is, akkor ez nem lehetett általános abban az időben sem. 

Ezek után nézzük meg, mit mond a tudomány az emberi élet határáról!

J. D. Watson és F. Crick, Londonban dolgozó fiatal kutatók 1953-ban tisztázták a DNS (dezoxoribonukleinsav, a sejtmagban elhelyezkedő átörökítő anyag) molekula térbeli szerkezetét. Rendkívüli felfedezés volt ez, mert kiderült, hogy hogyan replikálódnak, ismétlődnek meg, tevődnek át egyik sejtmagból a másikba a tulajdonságaink. Vagyis milyen módon, milyen mechanizmus szerint zajlik az öröklődés, hogyan jutnak át az egyes emberi tulajdonságok a szülőkből az utódokba. 

1962-ben orvosi Nobel-díjat kaptak ezért. J. D. Watson később, 1968-ban, A kettős spirál című könyvében leírta a felfedezés történetét. A könyv maga is érdekes, igen olvasmányos, bár sok vihart kavart szakmai berkekben akkortájt. A „kettős spirál” kifejezés az átörökítő anyagot tartalmazó hatalmas molekula térbeli formájára utal. Olyanszerű, mint egy dupla szálból álló, önmaga körül is megcsavart és összenyomott rugó. Sejt-osztódáskor kicsavarodik, a két szál elválik egymástól, és új szálpár alakul ki a megadott minta szerint.

Az emberi test csodái közül talán ez a legizgalmasabb, legjelentősebb. Nincs az a mérnöki zsenialitás, amely képes lett volna ezt ilyen szellemesen, logikusan, valójában egyszerűen megtervezni, és ilyen takarékosan és mégis hatékonyan működtetni, a mikroméretű sejtmagban elhelyezni az összes emberi tulajdonságot, és biztosítani átjutásukat az utódba. Örülhetünk és hálásak lehetünk a „Tervezőnek”, hogy megengedtetett nekünk belelátni ebbe a csodába. 

E felfedezés után, vagyis a XX. sz. második felétől vált önálló tudományággá a genetika (öröklődéstan). A világ nagy labora- tóriumaiban sok kutató foglalkozott a kettős spirál további rejtelmeivel. Így került sor az ún. géntérkép elkészítésére, ami a kromoszómán3 elhelyezkedő gének4 pontos helyét határozza meg. Azelőtt nem lehetett tudni, hogy hol kezdődik, illetve hol végződik egy-egy gén. Nem tudták pontosítani az egyes tulajdonságaink helyét a kromoszómákon. A géntérkép kidolgozása során derült fény arra a tényre is, hogy 120 életévnyi idő van kódolva számunkra ebben a nagyszerű rendszerben. (Egyes szerzők szerint 122-126 év.)

Hogy is van ez? 120 év a Bibliában és 120 év a génjeinkben a tudomány mai állása szerint? Hátborzongató ez az „együttállás”. Érdemes elgondolkodni rajta! 

 Igen ám, de mindkét állítással kapcsolatban sok a kérdés, a bizonytalanság. Számunkra, egyszerű földi halandók számára főleg az, hogy ha lehetőségünk van rá, miért nem élünk 120 évet? 

(Folytatjuk)

1 Orákulum (lat.): mindentudó, bölcs, jósda

2 Szövegkörnyezet

3 Kromoszóma (gör.: színes test): a sejtmagban levő hatalmas DNS-molekula (dezoxiribonukleinsav, a „kettős spirál”) sejtosztódáskor átrendeződik, és kromoszómának nevezett, mikroszkópban jól látható, páros számú pálcikaszerű képződményekké alakul. Az emberi sejtmagban 23 pár kromoszóma van.

4 Gén: a DNS-molekula egy szakasza, amely egy bizonyos tulajdonság megjelenéséhez szükséges információkat tartalmazza. 

*Elhangzott 2017. május 29-én a Studium Alapítvány összejövetelén.