Ötvenöt éve lett dr. Pongrácz Antal világbajnok,

50 éve olimpiai negyedik

Ötvenöt évvel korábban, 1967-ben aratta sportpályafutása legnagyobb diadalát dr. Pongrácz Antal, a marosvásárhelyi párbajtőrözés legkiválóbb képviselője, amikor a Teheránban megrendezett ifjúsági világbajnokságon, mind az öt győzelmet megszerezve, felállt a dobogó legmagasabb fokára. Öt év múlva, az 1972-es müncheni olimpián a 4. helyen végzett egyéniben, csapatban 5. lett. 

Milyen sportsikereket ért el? 

Dr. Pongrácz Antal Sándor (sokaknak: Matyi) – a későbbi párbajtőr-világbajnok, olimpikon, majd fogorvos és egyetemi oktató – 1948. március 18-án született Marosvásárhelyen. 

Líceumba járt, amikor elkezdett vívni az Egyetemi Sportklubban, Kakuts András edző irányításával. Kitartása és szerénysége tehetséggel párosult, ami gyorsan meghozta számára a sikert belföldön és a nemzetközi porondon is. 

Rövid időn belül a román vívóválogatott tagja lett, 15 éven át – 1965–1980 között – számíthattak rá. 

Hat aranyérmet (1968, 1969, 1971, 1975, 1977 és 1980), két ezüstérmet (1972 és 1979) és két bronzérmet (1982 és 1983) nyert a román országos vívóbajnokságokon, majd 1968-ban a román válogatottal csapatban Balkán-bajnok, az 1972-es müncheni olimpiai játékokon egyéniben 4., csapatban 5., az 1976-os montreali olimpián 6., az 1980-as moszkvai olimpián csapatban a 4. helyezést érte el. 

Az 1974-es grenoble-i vívó-világbajnokságon egyéniben negyedik, az 1975-ös budapesti világbajnokságon csapatban ötödik lett, majd Nyilka Sándorral a páston, a román kardcsapat tagjaként 1971-ben Bécsben és 1973-ban Göteborgban 5., 1977-ben Buenos Airesben 3., 1979-ben Melbourne-ben 4. lett a vébén. 

1980-ban, sportpályafutásának vége felé, kiegészíti a Bărăgan, Zidaru, Popa I., Popa M. összeállítású BEK-győztes Bukaresti Steaua együttesét a nyugatnémet Taauberbischofsheim elleni, 9-5-ös eredménnyel zárult döntős megmérettetésen.

 A marosvásárhelyi Egyetemi SK vívószakosztályának elnökeként meghatározó szerepe volt a fiatal, tehetséges amatőr sportolók képzésében és a versenyeken való részvételük támogatásában. 

Ellenállt a neves sportklubok csábításának, mert itthon akarta folytatni fogorvosi tanulmányait. A nyolcvanas évek végén került a fogpótlástani tanszékre, ahol haláláig oktatott. 

A sors iróniájaként az egykori vívó hatvanadik születésnapján, 2008. március 18-án egy diákokkal rendezett kosárlabda-mérkőzésen szívinfarktus következtében hunyt el. 

Érdemei elismeréseként a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem sportcsarnokát 2008. november 28-án róla nevezték el. A mintegy évszázados építmény bejárata fölött emlékplakett díszeleg a Dr. Pongrácz Antal Egyesület jóvoltából. 

Egyetlen gyermeke, dr. Pongrácz István-Mátyás a szakmát illetően édesapja nyomdokaiba lépett, a magánrendelőt vezeti és fogorvosi tevékenységet folytat.

A város egykori kiváló sportembere emlékére minden évben a marosvásárhelyi Egyetemi Sportklub, a Dr. Pongrácz Antal Egyesülettel közösen, emlékversenyt szervez.