Ókori szentély maradványait tárták fel Egyiptomban
Ókori szentély maradványait tárták fel svéd régészek Egyiptomban, az Asszuántól 65 kilométerre északra fekvő Gebel el-Szilszila kőfejtőnél.
Ókori szentély maradványait tárták fel svéd régészek Egyiptomban, az Asszuántól 65 kilométerre északra fekvő Gebel el-Szilszila kőfejtőnél. A Nílus nyugati partján lévő kőfejtőt Bek Ehnaton udvari főszobrászának a felügyelete alatt nyitották meg a XVIII. dinasztia idején, az innen származó homokkövet az amarnai és a luxori építkezéseken használták fel. A Lundi Egyetem régészei 2012 óta végeznek ásatásokat a helyszínen, azóta, amióta a lelőhelyen felfedezték III. Amenhotep és II. Ramszesz kartusait, valamint a csillagos égboltot megjelenítő ókori sziklarajzokat – olvasható az Al Ahram online kiadásában. Naszr Szalama, az asszuáni műemlékvédelmi hivatal igazgatója szerint az ókori szentély felfedezéséhez Ludwig Borchardt (1863-1938) német régész térképeinek tanulmányozása vezetett el. Az ásatások során eddig az épület fundamentuma, a gigantikus oszlopok talapzata, a külső és belső falak maradványai kerültek napvilágra.
