Okos dolgok

Manapság a háztartásokban átlagosan 2,4 fő, 0,3 háziállat és 6,3 okoskészülék van. Bizony, jelenleg több okoseszköz található egy lakásban, mint amennyi ember és háziállat együttesen, és ezek egyre fontosabb szerepet töltenek be az életünkben. A statisztikák szerint az eddigi éves átlagos növekedési ütem elérte az 54,7 százalékot. De 2019-re már 300 százalék feletti növekedést jósolnak. Megérkeztünk az okos és összekapcsolt termékek világába! Ha valaki még nem vette volna észre, szólok: minden, ami körülvesz minket, egyre okosabbá válik, és ezek a dolgok egyre inkább összekapcsolódva végzik tevékenységüket.

Okos. Eddig inkább csak akkor találkozunk ezzel a szóval, amikor a tanító néni megdicsérte a gyermekünket. De napjainkban már minden okos. Először a telefonunk lett okos, majd a tévénk, azután pedig ugrásszerűen minden elkezdett okossá válni: az óra, a lámpa, a szemüveg, a konyha és már nemsokára az egész lakásunk is. De mitől lesz okos egy dolog? Talán azért, mert van agya? Hát ahogy elnézem némely hazai vezető politikusunkat, ez nem egy szükséges és elégséges feltétele ennek a definíciónak. Nos, a tudománynak még nincs egy egzakt válasza arra, hogy mitől is okos valami. Talán azzal lehetne a legjobban körülírni ezeket az okos dolgokat, hogy olyan átlagos használati eszközökről van szó, amelyeket eddig nem létező funkciókkal ruháztak fel, amelyek rendeltetés szerinti használatukhoz egyáltalán nem szükségesek, nélkülük eddig is tudtunk élni, de ha már a kezünkben van a mai technológia, akkor miért ne bővítsük olyan funkciókkal, amelyek nagy részét azután nem is fogjuk használni. 

Komolyra fordítva, azért azt be kell ismernünk, hogy a mindennapi eszközeink rendre kiegészülnek a digitális technológia intelligenciájával, így egyre hasznosabbá, rugalmasabbá és okosabbá válnak. Technikai intelligenciájukat onnan kapják, hogy különböző érzékelőkkel és beágyazott programozható elektronikával látják el őket, amelybe alkalmazásokat lehet integrálni. A különböző eszközök így nem csak az alapfunkciójukat végzik el, hanem képesek adatgyűjtésre, információfeldolgozásra és ezek alapján arra, hogy többletszolgáltatást biztosítsanak, sőt interaktív kapcsolatot létesítsenek más eszközökkel vagy rendszerekkel.

A fizikai világot összekapcsoló új hálózat, amely az intelligens, egymás között kommunikáló eszközök önszervező képességére épül, a dolgok interneteként (Internet of Things – IoT) már közhasználatba, sőt már köztudatba is került. Jelenleg kb. 18 milliárd okoseszköz csatlakozik az internetre. A legóvatosabb jóslatok szerint 2020-ra több mint 46 milliárd egymással összekötött okoskészülék lesz forgalomban, bár más szakértők ezt a számot még magasabbra, 100 milliárdra tippelik. Öt év alatt közel megtízszereződik a hálózatba kötött viselhető eszközök száma a világon, amelyből az idén 19 millió darabot adtak el. 2019-ben már legalább 168 millió darabot fognak eladni belőlük. 

Az okoseszközök kétségkívül rengeteg előnnyel járnak, és kényelmet hozhatnak a mindennapjainkba. A hűtőd tud szólni, ha nincs otthon elég tojás, vagy ha a narancslé szavatossága nemsokára lejár, képet küld a polcokon uralkodó állapotokról, és még heti étrendet is összeállít a hűtő tartalmából, azt is beállíthatod, hogy automatikusan rendeljen azokból az élelmiszerekből, amelyekből már kevés van. Távolról vezérelheted a lakás lámpáit, az ajtódat is nyithatod/zárhatod az okostelefonodról, a riasztóberendezés, a fűtési rendszer, a vízspriccelő önálló életre kel. Ha okos a tűzhely, nincs más dolgunk, mint betenni a húst a sütőtérbe, a készülék letapogatja és javaslatokat tesz, hogy hány fokon és mennyi ideig érdemes sütni. A mosogatógép hasonlóképpen megnézni a tányérok, poharak szennyezettségi szintjét, és ehhez képest határozza meg a mosogatási időt, a víz hőmérsékletét és mennyiségét. A szenzorokkal ellátott guruló porszívórobotok felismerik, hogy hol szükséges a takarítás. A személymérleg a mért súlyadatokat automatikusan feltölti a felhőben futó, a testi állapotunkat követő alkalmazásba, és tudatja velünk, hogy az utolsó töltött káposztát megenni már nem volt jó ötlet. Az otthonunk biztonsági rendszere szöveges üzenetben közli velünk, hogy megfeledkeztünk a vízforralóról, a minket körbevevő szenzorok mérik a testfunkcióinkat, figyelik a környezetet, a székek képesek korrigálni a testtartásunkat. Intelligens óránk, fitneszkövetőnk és vérnyomásmérőnk van.

Szóval egyre több eszköz kap okosfunkciókat, és hosszú oldalakon keresztül értekezhetnénk a viselhető számítógépekről, a vércukormérős kontaktlencséről, az önjáró kombájnról, az önlocsoló virágcserépről vagy az intelligensen legelő tehenekről, amelyekről a gazda a tejtermelésre vonatkozó adatokat jó előre feljegyezheti. Keressünk inkább példákat olyan eszközökre, amelyek a mai, paradigmaváltás-szerű állapotokat szemléltetik: ahelyett, hogy struktúrákat keresnénk adott funkciók megvalósítására, funkciókat keresünk a már meglévő és a jövőbeli struktúrák számára. Nem kell megijedni, vannak kifejezetten briliáns ötletek is. Csak nehéz eldönteni, hogy mi leszünk-e okosabbak ezek használatától, vagy az eszközök okosodnak azáltal, hogy olyan funkciókra használjuk, amire eddig nem. 

Például egy alaposan kidolgozott okoseszköz a Sörfilc nevet kapta, és nyomásérzékelő szenzorral szerelték fel. Ez érzékeli az üres söröskorsókon ujjaikkal doboló vendégek által keltett nyomásváltozást, és ezeket az adatokat továbbítja a bárpult mögött elhelyezett számítógépbe. 

A Smalt nevű cég dobta piacra az internethez kapcsolódó sótartót, amelyen online be tudjuk állítani, hogy mennyi sót szeretnénk az ételünkre rezegtetni. Egy beépített hangszóró is tartozik a sótartóhoz, csak mert miért ne? 

Quibe az intelligens szemetesvödör. Beépített képernyővel és hőmérővel felszerelt, és felhívja a figyelmünket, ha drasztikusan megemelkedett benne a hőmérséklet, vagy ha egy ideje nem érez mozgást maga körül, és azonnal figyelmeztet, ha úgy érzi, ki kellene üríteni a vödröt. Persze, ha időnként vetünk egy pillantást a szemetesre, erre magunktól is rájöhetünk.

A Tosteroid nevű, applikációvezérelt okosképpirító segítségével bármilyen dizájnt rányomtathatunk egy szelet pirítósra, vagy, ami még viccesebb, üzenetet küldhetünk vele a hasonló készülékkel bíró ismerőseinknek is. A pirítóson olvashatjuk az aznapi időjárás-jelentést, vagy akár közüzemi számlákat is majszolhatunk.

A CX1 nevet viselő önjáró poggyász négy kerekén gurulva képes automatikusan követni tulajdonosát. A négykerék-meghajtás garantálja, hogy lejtős vagy durva terepen is magabiztosan guruljon. Ha esetleg mégis elveszne az utazótáska, a rendszer értesítést küld a kapcsolódó okoskarkötőre.

A Mouser nevű okoskütyü lényege, hogy mozgásával felébressze a macskák vadász-ösztönét, majd ha sikerült magára felhívni a figyelmet, akkor az eszköz úgy menekül, mint az egerek. Ha el is kapja az állat a játékot, az tovább képes folytatni a menekülést, hasonlóan ahhoz, ahogy egy valódi rágcsáló tenné.

Az okosjáróbotba olyan érzékelőket szereltek, melyek naplózzák használójának útvonalát, sebességét, gyorsulását. A nyert adatok alapján pedig arra is képesek, hogy megállapítsák, ha éppen elesett a használója, ilyen esetben értesítést küld, hogy segítség szükséges. 

Ezek után egy cseppet sem meglepő, hogy egy óvszergyártó cég úgy döntött, kifejleszti a világ első okosóvszerét. Aki megveszi az iCon nevet kapott terméket, az a nem kívánt betegségek mellett különböző technikai adatokat is megtudhat az együttlétről. A kapott adatokat el is tudja menteni, és akár meg is oszthatja ismerőseivel. Ugye elgondolkodtató? Ugyan nem csilingel, ha kiszakad, de hátha azért átragad némi tudás az embrióra. 

Láthatjuk, hogy van mit okosítani bőven. Végezetül, van még egy dolog, amit el szoktak felejteni azok, akiknek megtetszik az 

okoseszközök kényelme: be kell őket állítani. Nem árt jártasnak lenni az internet világában, hiszen egy okoskészüléket csatlakoztatni kell az otthoni Wi-Fi hálózatra, be kell állítani a saját szoftverét, a hozzá letölthető telefonos applikációt, amihez nem mindegy, milyen telefonunk van. Ha a technika használatának színvonala beleütközik képzettségünk korlátaiba, akkor csak az időnket és pénzünket pazaroljuk, amikor épp nem tudjuk, melyik menüsort simogassuk. Habár az okoskütyüt rendszerint a gazdája teszi okossá, történhet ez fordítva is.

Losonczi Lajos