2024. july 31., Wednesday

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Ima a digitális világban

A veszélyhelyzet kihirdetésével együtt bezárták a templomokat is. A papok azonban nem hagyták magukra ez idő alatt sem a híveket. Online közvetítették az istentiszteleteket és a miséket. Annak ellenére, hogy sok ember megnézte ezeket a rendhagyó szertartásokat, nem mindenkihez jutottak el ezek a felvételek. Az idősebb híveknek, főleg vidéken, nincs internethozzáférésük, ezért nem tudtak részesei lenni az eseményeknek. De nemcsak a híveknek, hanem a lelkipásztoroknak is nehéz volt ez a periódus, hiszen nem megszokott dolog üres templomban prédikálni.

Az online istentiszteletekről Nagy Ferenc jódtelepi református lelkipásztort kérdeztük.

Nagy Ferenc jódtelepi református lelkipásztor
 Fotó: Nagy-Bodó Tibor


– Hogyan zajlott az online istentisztelet itt, a Jód-völgyében?

– Nehezen indult, már csak abból  kifolyólag is, hogy az internetszolgáltatónk olyan volt, amilyen volt. A legelső prédikáció feltöltése egy egész éjszakát vett igénybe, ami a mai világban nagyon hosszú idő. Ezután váltottunk szolgáltatót, és innentől kezdve már csak egypár perc szükséges a feltöltéshez. A kezdet kezdetekor azzal próbálkoztam, hogy feltöltöttem az írott prédikációt a Facebookra. Erre pedig megkaptam a visszajelzéseket, és ezek alapján arra gondoltam, hogy szükséges lenne az online istentisztelet is. Ezeket előzőleg felvettem a templomban, és nem élőben közvetítettük, hanem feltöltöttük a videót abban az időpontban, amikor az istentiszteletek szoktak lenni. Sajnos a gyülekezet elég idős, és az igehirdetés kevés olyan gyülekezeti taghoz jutott el, akiknek nagy igényük lett volna rá. Azt is megpróbáltuk, hogy a felvett prédikációkat továbbjuttassuk, de az is elég nehezen működött, hiszen az idősebbeknél nincs sem CD-lejátszó, sem számítógép. De amint lehetett, beindítottuk a hagyományos igehirdetéseket a nyitott teraszunkon, természetesen betartva az előírásokat.

– Nem lehetett élőben közvetíteni az igehirdetéseket?

– Lehetett volna, csak nagyon nehéz lett volna megtalálni azt a helyet, ahonnan mindenféle zavaró tényezőt kizárva tudtam volna közvetíteni. Az iroda előtt, főleg vasárnap, egyik autó megy, a másik jön. A templomban ugyanaz a helyzet, hiszen sokszor, ha az ajtó nyitva van, áthallatszik a szomszédból a kutyaugatás és a kakaskukorékolás. A legjobb megoldás az volt, hogy a felvett istentiszteletet töltöttem fel. Sok esetben, hogy kizárjam a zavaró hangokat, éjszaka vettem fel, hiszen ilyenkor csend van, és javítani is tudtam, hogyha hibáztam.

– Hányan nézték meg ezeket a videókat?

– Megleptek a számok, még az Egyesült Államokban élő ismerősök közül is volt, aki lájkolta, vagy éppen hozzászólást írt. Sok esetben a videó nézettsége meghaladta az ezret, de ez nem az első nap történt. Viszont meg vagyok győződve arról, hogy sokan nem hallgatják végig, hiszen ahogy feltettem, néhány másodperc elteltével érkeztek a visszajelzések, holott egy 20 perces igehirdetést néhány másodperc alatt nem lehet végighallgatni vagy végigolvasni. Azonban már bennünk van, hogy ha valamelyik ismerősünk feltölt valamit, akkor csak rutinból lájkoljuk vagy megosztjuk. Tehát azok a számok, amelyek ott vannak egy-egy igehirdetés alatt, nem valós számok. Arra számítottam, hogy a karantén után fel fog lendülni az istentiszteletek látogatottsága, mert a zártság miatt lelki éhség alakul ki az emberekben. De csalódtam, mert egyáltalán nem nőtt meg a látogatók száma, sőt ha a gyerekeket nézem, ők majdnem teljes egészében elmaradtak. Ameddig volt iskola, a vallásórás diákokkal rendesen foglalkoztunk, és a gyerekek jöttek. Azonban ahogy az iskolákat bezárták, ők úgy értelmezték, hogy minden le van tiltva, egyedül a biciklizés és a játszás nincs. Még sokan a tanulást sem tartották olyan fontosnak, mint máskor.

– Milyen hangulata van az online istentiszteletnek?

– Amikor a legelső felvételt elkészítettük, nagyon küszködtem a könnyeimmel és a hangommal. Rajtam kívül ketten voltak a templomban: a kántor és a harangozó, és amikor elkezdtem az istentiszteletet, és végignéztem az üres templomon, nagy szomorúság töltött el. Idővel már jobban viseltem ezt a helyzetet, de a hangulat nem ugyanaz, mint amikor van gyülekezet és amikor együtt imádkozunk és éneklünk. Összességében nem volt egyáltalán sikerélmény, a kedvelések és a megosztások pedig nem erősítettek, hiszen tudtam, hogy nem mindegyik valós.

– Milyenek most az istentiszteletek?

– Részben visszavezettük a hagyományos istentiszteleteket, de a gyülekezet maszkban kell legyen, azonkívül egymás között kell tartani a távolságot, és úgy érzem, hogy még sokan félnek és tartózkodnak a közösségektől, hisz a betegek száma ismét növekszik. Ezzel szemben vannak, akik egyáltalán nem veszik figyelembe azt, hogy járvány van. 

Ez a weboldal sütiket használ

A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató