Orvosi ellátás és betegállomány

Koronavírussal fertőzötteknek és családtagjaiknak nyújtott egészségügyi szolgáltatás

Napról napra magasabb a koronavírussal fertőzöttek száma, ezzel arányosan nő a káosz is az érintettek körében. A munkavállalók és munkáltatók számára sem egyértelmű a betegség idejére szóló túlbonyolított igazolások beszerzésének útja. Az RMDSZ Maros megyei parlamenti képviselőjét, dr. Vass Levente egészségügyi szakpolitikust arra kértük, tájékoztasson a koronavírussal fertőzött, kórházban kezelt betegek vagy az otthoni elkülönítésben lévő tünetmentes biztosítottak számára nyújtott orvosi szolgáltatásokról, mindenekelőtt a betegszabadság megszerzéséről.

A tünetmentes vagy a koronavírus-fertőzés enyhébb formáival küzdő pácienseket, akiket nem kell kórházba utalni, a családorvosok felügyeletére bíznák. Erről a kormány sürgősségi rendeletet fogadott el múlt heti ülésén, mely a 2020. évi 136-os számú törvényt, valamint a 2005. évi 158-as számú kormányrendeletet egészíti ki és módosítja.

Elöljáróban az egészségügyi szakember hangsúlyozta annak fontosságát, hogy akár tünetmentes, akár a koronavírus súlyosabb formájával kórházban kezelik a beteget, a családorvost kell értesíteni, és felvilágosítást kérni tőle a betegszabadságot és táppénzt illetően. 

A telemedicina eszközeit használva

Az otthoni elkülönítésben lévő páciensek az őket monitorozó családorvostól kapnak betegszabadságot, állapotuk függvényében. A családorvosoknak ezért a szolgáltatásért az Országos Egészségbiztosító Pénztár (CNAS) 105 lejt juttat minden egyes igazoltan Covid–19-ben szenvedő beteg után. Ennek fejében online, a telemedicina révén vagy telefonon követhetik a pozitív betegek egészségi állapotát. 

Az a személy, aki esetében a közegészségügyi igazgatóság (DSP) elrendeli a karantént, mivel fertőzött egyénnel érintkezett, és ún. kontakt személynek számít, vagy vörös zónából érkezett, szintén a családorvostól kap betegszabadságot a DSP által kiállított dokumentum alapján. Múlt héten a kormány olyan sürgősségi rendeletet fogadott el, amely a COVID–19-ben szenvedő biztosított betegek, valamint a fertőzésgyanúsak számára egyaránt garantálja az orvosi ellátáshoz és betegszabadsághoz való hozzáférést, függetlenül attól, hogy kórházban vagy otthon kezelik.

Pozitív teszttel 14 nap és 100%-os bér jár

– Az alkalmazásban lévő tünetmentes, de a pozitív teszteredmény miatt otthoni elkülönítésben lévő keresőképtelen személyek mikor tehetik meg, és milyen utat kell bejárjanak ahhoz, hogy fizetett betegszabadságot kapjanak? 

– Ha valaki influenzára utaló panaszokkal hívja fel a családorvost, két forgatókönyv lehetséges. Amennyiben a családorvos szakértelme és tapasztalata alapján úgy ítéli meg, hogy nincsenek koronavírusra utaló tünetek, a beteg számára legtöbb 10 nap betegszabadságot írhat ki azon a napon, amikor a beteg őt panaszával telefonon megkereste. Amennyiben a vele egy háztartásban élő családtag, hozzátartozó is hasonló tünetekről számol be, a Covid-teszttől függetlenül számára is legtöbb 10 nap betegszabadságot írhat fel a családorvos. A COVID–19-betegség visszaigazolása nélkül otthon töltött időszakra az egészségbiztosító a bér 75%-át fizeti. Az alkalmazásban lévő tünetmentes, de a pozitív Covid-teszt miatt otthoni elkülönítésben lévő személyeknek is a családorvosok bocsátanak ki betegszabadságot a karantén 14 napjának idejére, ezek a betegek azonban már a bérük 100%-ában részesülhetnek.

– Mi a teendő, ha súlyosbodik az egészségi állapotuk?

– Amennyiben a családorvos úgy ítéli meg, hogy mégis el kell végeztetni a Covid-tesztet, a rendelet értelmében a beteghez kiszállnak a közegészségügyi igazgatóság munkatársai, és a fertőzésgyanús beteg mintavétele az otthonában vagy állandó tartózkodási helyén történik. Kivételes esetekben rendelkezhetnek más helyszínről is, a részletek tisztázásával. 

Az első tünetek megjelenésénél már koronavírus-fertőzés gyanújával otthon kell maradni a teszteredmény elvégzéséig és kézhezvételéig, nem lehet közösségbe menni. Ha az otthoni tartózkodás alatt nehézlégzés, légszomj vagy más, súlyosbodó tünet jelenik meg, a családorvos segítségét kell kérni, majd a tünetektől függően kórházba kerül a beteg, a mentő kihívásával. 

– Mi az eljárás, ha eltelik néhány nap, és azt követően igazolódik be a fertőzés, visszamenőleg pedig általában nem lehet betegszabadságot kiírni?

– Ha pozitív lesz a teszteredmény, a családorvos utólag is kiállíthatja a betegszabadságot 14 napra, és az alkalmazott a bére 100%-át kapja.

– A pozitív teszttel rendelkező személy családtagja is házi karanténba kell vonuljon, az ő esetében mi az eljárás?

– Aki családtagja miatt otthoni karanténban kell maradjon, annak ellenére, hogy a saját tesztje negatív értéket jelez, 14 napra kiállítják a koronavírusos betegnek is járó papírt. Ezt azon a napon kell kiállítsa a családorvos, amikor a közegészségügyi igazgatósághoz való bejelentés megtörtént, és a DSP igazolta a beteg háztartásában levő státusát. A közegészségügyi igazgatóság által végzett ankét során minden betegnek ajánlott, hogy hangsúlyozza, miszerint vele egy háztartásban él még egy munkavállaló, aki direkt kontaktnak minősül.

Kórház utáni utógondozás

– A koronavírussal kezelt betegnek a kórházból való elbocsátása után is többnyire folytatni kell a kezelést. Amennyiben nem a lakhelyén kezelték, a táppénz kiírása végett melyik intézményhez fordulhat a beteg?

– A kórházból negatív Covid-teszttel elbocsátott gyengélkedő betegnek a kilépővel kézbe kapott napokon túl is szüksége lehet további betegszabadságra. Azt azonban nem hosszabbíthatja meg a családorvos, hanem pneumofiziológus vagy a fertőzős szakorvos teheti meg. Függetlenül attól, hogy melyik település Covid-osztályán kezelték a beteget, a kórházi kiutalást követően ahol bejelentkezik, ott kell az utógondozást végezzék és a páciens egészségi állapotát kövessék.

– Rendkívül kellemetlen és nehéz az ügyintézés olyan esetben, amikor a családtagok mindannyian kórházba kerülnek. A beteglap leadása online megoldható? 

– A kórházban kezelt koronavírusos páciens hónap végi betegszabadságát elektronikus változatban el lehet küldeni a munkáltatónak, az eredetit majd utólag juttatják el. A kórházból való kilépés pillanatában vagy a hónap utolsó napján kiállítják a beteglapot. Ezt az intenzív osztály szakorvosával konzultálva a belgyógyász vagy a tüdőgyógyász vagy más szakterület szakorvosa tölti ki. Az eljárás hasonló a baleseteknél alkalmazotthoz, amikor az áldozat intenzív osztályon van, és nincs a közelben hozzátartozó, vagy az olyan műtéti beavatkozások esetén, amelyeket a hónap utolsó napján végeznek. A hónap utolsó két napjára a kórházban ápolt gyakorlatilag nem tudja beteglappal igazolni a betegségét, de utólag pótolni lehet a hiányosságot. Koronavírussal fertőzött beteg esetében a családorvos utólag is kiállíthatja a beteglapot, vagyis a 14 napos karanténidőszak lejártával a 14 napról szóló beteglapot állíthatja ki. Ugyanakkor a munkáltató is felhívhatja a kórházat, ahonnan elküldhetik a beteglap elektronikus változatát.

Nem csodálkoznék, ha a családorvosi szövetség jogos nyomására újabb intézkedésekkel rukkolna elő a kormány ezen a területen is. Például jónak tartanám, ha minden családorvos rendelkezhetne hetente 3–4 tesztelési lehetőséggel, ezzel is segítve a náthás megbetegedés különböző formáinak biztos elkülönítését – fűzte hozzá dr. Vass Levente parlamenti képviselő.