Őrzik Szent László örökségét

Szerte a nagyvilágból érkeztek

Makfalván rendezte meg idei központi rendezvényét a Szent László Társaság (1861) és Rend. A megingott világrend közepette értéket őrizni példamutató dolog – hangzott el a múlt szombati eseményen, ahol kitüntetésekre, rangemelésekre is sor került.

Nem mindennapi eseménynek volt házigazdája múlt szombaton Makfalva, a helybéliek fehér-vörös és fekete-kék köpenyesek, zászlósok gyülekezésére figyelhettek fel. A Szent László Társaság (1861) és Rend ünnepi találkozójára meghívást kapott a Történelmi Vitézi Rend is, amelynek sóvidéki-szovátai tagjai is felsorakoztak, és jelen volt a Visegrádi Szent György Lovagrend erdélyi nagypriorátusának képviselője is.

Az ünnepi istentiszteleten Gábor Áron Árpád makfalvi lelkipásztor szószéki beszédében azt hangsúlyozta: életünket, lelkünket nem a drága és modern fegyveres rendszerek mentik meg a megpróbáltatások, keserűségek, félelmek és mélységek idején – Isten az, aki ezeket a támadásokat ki tudja védeni, az emberi lelket meg tudja tartani a holnap és a jövendő számára, ő a biztos menedék. 

Az ünnepségre érkezett vendégeket és házigazdákat nt. l. Koncz László Ferenc, a Szent László Társaság (1861) és Rend erdélyi tartományának széktartója köszöntötte, hálát adva a találkozásért és azért, hogy Szent László királyunk példás élete ma is üzenet a nemzetben és keresztyén hitben gondolkodók számára. Szent László megszilárdította Szent István király ország- és nemzetépítő örökségét, erős magyar nemzetet épített a Kárpát-medencében, ezért az ő nyomdokaiban járni ma is megtisztelő és felemelő érzés, tudat és feladat. Isten, haza, nemzet, ország, egyház, család: mind olyan hitbeli, nemzeti és kulturális értékek számunkra, amelyek ma ismét felértékelődnek, és ezeket az értékeket vállalni ma Európában, a nagyvilágban és Erdélyben is lovagias feladat – hangsúlyozta a széktartó. Összeköt minket a nyelv, a hit, a kultúra és a nemes elődök által ápolt, védett és átadott örökség, és ezeket az értékeket vállalja a rend erdélyi tartományának 15 lovagja és 16 apródja is – tette hozzá.

A lovagi kultúra elismerése

A rend értékeinek vállalása, az eddigi munka elismerése érdekében az idei ünnepségen is sor került rangemelésre és kitüntetésre: a rend főkapitánya, v. l. Imre László, v. l. Bozó József törzsszéktartó és helyettese, l. Szőke Gyula lovagkeresztes rangemelésben részesített három erdélyi (Nagy Miklós, Vass Imre, Nemes István) és egy magyarországi (Szabó Tamás) lovagot, kitüntetést nyújtott át munkájáért a magyarországi l. Kázmér Sándornak és Gábor Áron Árpád házigazda lelkipásztornak.

Az ünnepségen felszólaló dr. Makkai Gergely, a Szent György Lovagrend erdélyi nagypriorja a lovagi üdvözlet tolmácsolása mellett kiemelte: a Szent László Rend súlyos és felelősségteljes feladatot vállalt, Szent László hagyatékának megőrzését, méltó ápolását és továbbadását. A renden belüli kiemelt megbecsülés és kitüntetés a lassan évezredes lovagi kultúra elismerése, de egyfajta társadalmi rang is – fogalmazott, rámutatva arra, hogy „a mai lovagok nem paripán száguldó modern igazságosztók, hanem példamutató életükkel emelkednek ki sorstársaik közül”.

Az ünneplőket köszöntötte Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke is, aki hangsúlyozta: az Isten elplántálta az ember lelkében a jóra, a békére való törekvést. A székelyek önrendelkezésének jogát zászlajára tűző kezdeményezés révén az elmúlt években közösen munkálkodva megmozgatták Európát. „Képesek vagyunk a jövőben is hatékonyan fellépni közösségünk érdekében, okosan, megfontoltan, mert a békében vagyunk érdekeltek” – hívta fel a figyelmet a politikus.

Hogy ezt elérjük, először ki kell békülnünk Istennel – tette hozzá Koncz László Ferenc, aki Izsák József irodalmárra, irodalomkritikusra, egyetemi tanárra is emlékezett születésének 102. évfordulója alkalmából.

A templomi ünnepség után a jelenlevők a templomkertben álló világháborús emlékműnél helyezték el a tisztelet koszorúit, l. László János szavalt az alkalomhoz illő költeményt.

Figyelnek az erdélyi tartományra

Koncz László Ferenc megtiszteltetésnek érzi, hogy Erdélyben tartotta központi rendezvényét a rend. Ez azt jelenti, hogy a nagyvilágban élő rendtagok odafigyelnek az erdélyi tartományban folyó tevékenységre, az itt végzett munkára, és ez fontos, egyfajta elismerés az erdélyiek számára. Ennek a munkának lesz folytatása – ígéri az erdélyi tartomány széktartója, aki örült, hogy a világjárvány után ismét alkalom adódott a találkozásra, a külföldi tagok idelátogatására, és hogy a Történelmi Vitézi Rend és a Szent György Lovagrend képviselői is emelték jelenlétükkel az ünnepség méltóságát.