Ez a weboldal sütiket használ
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató
„Egy magyar házaspár, Matild és Ferenc (akiknek felmenői a román hatalom áldozatai voltak) egyik napról a másikra azzal szembesülnek, hogy egyetlen gyermekük, Ferike, román lánynak udvarol. Sőt, sürgősen esküvőt terveznek, mert gyereket várnak. A szülők ezt tragédiaként élik meg, annak ellenére, hogy a lány, Anca jól beszél magyarul és mindent elkövet, hogy az új családba beilleszkedjen.”
Ismerős élethelyzet? Ismerős élethelyzet. Erről szól a Tamacisza Kulturális Egyesület által műsorra tűzött színdarab, amelyet Madaras Orsolya a Művészeti Egyetem könyvtárosa a Balatonfüredi Játékszín Alapítvány A kisebbségi együttélés nehézségei és lehetőségei című pályázatára írt 2010-ben, s amely a 2011-es eredményhirdetés után elnyerte a harmadik díjat.
A színdarabot, amelynek próbái már elkezdődtek, a Nemzeti Színház Underground termében mutatják be a jövő hónap közepén. Az előadás létrejöttét a romániai Nemzeti Kulturális Alap és a Nemzeti Színház támogatja. Pénteken a Forradalom utcában levő borpincében tartott sajtótájékoztatón Kozsik Ildikó a Tamacisza egyesület elnöke – Madaras Orsolya szerző és Fazakas Mátyás rendező társaságában – elmondta, azért vállalták fel a darab színrevitelét, mert szervezetük 2007 márciusában azért alakult meg, hogy tevékenységével ápolja a magyar vers és világirodalmi értékek iránti érdeklődést, valamint hogy évadszerűen vigye célközönség elé az általa létrehozott előadásokat. Mint ismeretes, a gyerek- és a versműsorok mellett olyan produkciónak is a házigazdái voltak, mint a Kamaszok színtársulat által bemutatott ifjúsági darabok, vagy a Habakuk bábosaival, a Művészeti Egyetem bábszakos hallgatóival elkészített előadások, illetve más szervezetekkel létrehozott darabok, mint a roma hagyományok ápolására született Sors kereke, amelynek szövegírója Madaras Orsolya volt, rendezője pedig az a Fazakas Mátyás, aki felvállalta a szerző újabb alkotásának színrevitelét.
A Borbála – mert erről van szó, egy történelmi magyar család perspektívájából mutatja be, hogy milyen helyzeteket vet fel a kisebbségi együttlét. Mennyire kezelhető egy olyan szituáció, amikor a családba más nemzetiségű kerül be. A színdarabot – amint a szerző és a rendező elmondták – a nyáron folytatott közvélemény-kutatás is megelőzte, amelyben különböző korosztályúakat kérdeztek arról, hogy miként viszonyulnának egy ilyen helyzethez. Az előadás célja nem problémamegoldó ideologizált alkotás kíván lenni, hanem problémafelvető, amin érdemes elgondolkodni, és amiről érdemes beszélni. Ezért nemcsak a színdarab foglalkozik a témával, hanem a projekt részeként a Megyei Tanfelügyelőség és a StudCard valamint a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház együttműködéseként a próbaidőszakban kerekasztal-beszélgetéseket, műhelymunkákat is szerveznek erről, amelybe pedagógusok, iskolapszichológusok és diákok bekapcsolódását várják.
– Mi nem keresünk válaszokat az elrománosodás kérdésére – mert tulajdonképpen erről van szó a darabban – hiszen a téma ebben a multikulturális közegben annyira köznapi, viszont a megoldás igencsak személyes és egyéni. A kérdőívekre adott válaszokból is az derült ki, hogy igen sokrétűen kezelik a helyzetet azok, akik érintettek és másként, sokkal felületesebben azok, akik csak elméletben szembesültek egy-egy esettel – mondta Fazakas Mátyás.
Újságírói kérdésre, miszerint a téma igencsak hasonlít a Yorick stúdió által nagy sikerrel színre vitt Bányavirágban és Bányavakságban is a humor eszközével bemutatott élethelyzetre, a szerző kifejtette, másként közelítenek ehhez a kérdéshez, s valószínű, hogy a színdarab bemutatásával kiegészítik az identitáskeresésről, a toleranciáról az együttélésről alkotott művészeti szemlélet megjelenítésének tárházát. S ha az előadás megtekintése után a nézők elgondolkodnak a helyzeten, a saját viszonyulásukon a kérdéshez, máris eredményt értek el.
Madaras Orsolya azt is elárulta, lesz folytatás, mert a Borbála tulajdonképpen a marosvásárhelyi trilógia első része, máris felvázolta a következő részt, de a próbafolyamatok is jelentősen alakítják a munkát, hiszen olyan színészekkel dolgoznak, akik találkoztak már ilyen helyzettel, így a párbeszédeket is saját tapasztalatukkal teszik majd életszagúvá.
Hamarosan tehát a nagyérdemű előtt egy marosvásárhelyi ősbemutató, amelynek szereplői: Györffy András, Fülöp Bea, Kilyén Ilka, Benedek Botond és Riţiu Ilka Krisztina. Rendező Fazakas Mátyás, művészeti tanácsadó Kozsik Ildikó. Szerző: Madaras Orsolya.