Ősztől lesz látogatható a gyulakutai kripta

Betekinthetünk a középkor temetkezési szokásaiba

A napokban utolsó fázisába lépett az a munka, amely a gyulakutai református templom alatt talált 17. századi arisztokrata családi kriptát mutatja majd be a nagyközönségnek. A templom és a település története is megismerhető, a digitális technikának köszönhetően is.

A gyulakutai református templom felújítását 2020 előtt kezdeményezték, de mivel A típusú műemlék épület, felújítása esetére a kulturális minisztérium előírta a régészeti kutatások elvégzését, amit az egyházközség a Maros Megyei Múzeumra bízott. 2021 elején feltárták egy Árpád-kori, feltehetően fatemplom maradványait, illetve honfoglalás kori sírokat, ahonnan egy 10-11. századi, S végű hajkarika és egy ezüsttel átszőtt szövetdarab is előkerült. Ekkor bukkant elő a kripta keleti fala, valamint az átépített templom gótikus ablakainak maradványai és több régi falkép. Az ásatások második szakaszában, február 22–26. között a helyi egyházközség egykori patrónusának, Szövérdi Gáspár Jánosnak és családjának a 17. század elején épített kriptáját találták meg. Szövérdi Bethlen Gábor fejedelem konstantinápolyi követe volt, és neki köszönhető, hogy a gyulakutai gyülekezet reformátussá lett. Szintén ő adományozta a gyülekezetnek feleségével, Bethlen Zsófiával a templom kazettás mennyezetét.

A 4,3 méter hosszú, 2,7 méter széles, 2,3 méter belmagasságú, 70 centiméter vastag téglafalakkal körbevett boltozatos kriptát nem bontották ki azóta, hogy két felnőtt férfit, három felnőtt nőt és öt gyermeket temettek bele. Az ő maradványaik kerültek elő a 2021. évi ásatások során.

Ékszereket is találtak a kriptában lerakódott vastag iszaprétegben, egyikbe Bethlen Zsófiának a neve van belevésve. Emellett további három aranygyűrű és egy arany ruhadísz került elő az iszapból.

Az egyházközség már akkor eldöntötte, hogy a szenzációs felfedezést nem rejti el a világ elől, hanem a feltárás után látogathatóvá teszi. Ehhez szakemberek segítségét kérte: a kiállítási koncepciót dr. Gál Szilárd Sándor, az ásatást vezető régész és Fehér János művészettörténész szakmai koordinációjával dr. Kinda István főmuzeológus (Székely Nemzeti Múzeum) állította össze. A látványtervezést és a kivitelezést Hugyecsek Balázs szentendrei képzőművész végezte. A napokban a csapat az utolsó munkafázison dolgozott a templomban, ekkor kerestük meg őket.

Szakmai szenzáció lehet

Dr. Kinda István kisebb szakmai szenzációnak tartja, hogy olyan kriptát találtak a templom alatt, amelyben lezárása óta, azaz mintegy háromszáz éve senki sem járt. A leletek fényében azt szeretnék bemutatni, hogy a kripta hogyan illeszkedik a 17. századi nemesi temetkezések sorába, kik temetkeztek ide, miben különbözött az akkori a mai temetkezésektől.

A templom jellegéből adódóan nem elég csak a kriptáról beszélni a látogatóknak, hanem egy összetett bemutatóban kellett gondolkodni, hogy az istenháza építéséről, falképeiről, festett mennyezetéről, beépített sírköveiről is ismereteket szerezzenek az emberek. A templomot – örvendetesen – egy élő gyülekezet használja, ezért szóba sem jöhetett volna itt egy kiállítás létrehozása, egy más lehetőséget kellett keresni erre. Így nyúltak a digitális technológiához. A főmuzeológus összeállította a szakmai elképzelést és tartalmat, de kellett hozzá egy látványtervező, aki mindezt úgy tudja visszaadni a látogatónak, hogy élvezhető legyen, ugyanakkor meghökkentő, s ne legyen hivalkodó, mégis elegáns, művészi. Így esett a választás a szentendrei képző- és iparművészre.

Bőséges információtartalom és látvány

A tartalmi bemutató részleteit lapunknak megjelenítő Hugyecsek Balázs megjegyezte: annyira összetett információhalmaz állt a rendelkezésükre, hogy végül úgy döntöttek, a templom előterében egy érintőképernyős bemutató infópultot helyeznek el. Az információkat három nyelven találja meg itt a turista, és helyi idegenvezető nélkül is működni fog, a filmek, fényképek és egyéb tudnivalók élvezhetők lesznek egyetlen helyen.

Itt a templom és a település múltjáról, az egyházközség történetéről, a templom és gyülekezet értékeiről tudhat meg részleteket a látogató, miközben az épületben nézelődik, hangosbemondón kapja meg az információt. Az érintőképernyőn tálalt tartalmak révén ritkaságszámba menő helyi tárgyi emlékekkel is megismerkedhetünk, hiszen kevesen tudják, hogy a gyülekezetnek volt egy 15. századi bizánci kelyhe, amelyet ma a Budapesti Nemzeti Múzeumban őriznek, de vannak kétszáz éves értékes egyházi textíliái is. A mozgóképes tartalmak között találunk beszélgetést a művészettörténésszel, a feltárásokat végző régésszel, a helyi lelkésszel, a feltárást végző helyi vállalkozóval, az azt végigkövető egyik presbiterrel.

A látogatókat valószínűleg a kripta fogja a leginkább érdekelni, ezért az ehhez kapcsolódó bemutató ennél látványosabb lesz. Ez akkor fog bekapcsolni, amikor a lépcsőn lefelé indulókat észleli a mozgásérzékelő: bekapcsol a világítás, a lefele haladó láthatja a Szövérdi-Bethlen kripta latin feliratát, majd elindul egy hangfelvétel lejátszása, a korabeli prédikációirodalom alapján a Szövérdi Gáspár János temetését felidéző prédikáció. Az sem mindegy, hogy ki és hogyan, milyen hanghordozással, hangszínnel mondja el a nyelvújítás kora előtti magyar nyelven a latin kifejezésekkel is kevert egyházi szöveget –, erre szinkronszínészt kértek fel, a templomot bemutató hanganyag előadására pedig színésznőt.

A kripta szinte állandóan vízben állt az évszázadok során, megsemmisültek a benne elhelyezett tárgyak, kivéve a fémeket és a csontok egy részét, a feltárás során a régészek egy vastag iszaprétegből szűrték le azokat: gyűrűket, koporsódíszítményeket, fejpántot, textildarabokat, koponya- és csontdarabokat. Ezért a jelenség visszaadására is különleges hatást használt a dizájner: a kripta megvilágításával a leérkezőnek az az érzése, mintha víz alatt lenne az építmény, és lebegő hatást keltő „vízkoporsót” is készített víztiszta műgyantából, amely hermetikusan zárható tárolóként fog szolgálni. Ebben helyeznek el néhányat a kripta leleteinek másolataiból, főként a marosvásárhelyi múzeum által őrzött gyűrűk nemesmásolatát.

Sok(k) lesz

A legnagyobb műszaki kihívásnak az számít, hogy minden műtárgy úgy kerüljön be a kriptába, hogy a hatalmas páratartalom ellenére se károsodjon, tehát légmentesen zárják le az „üvegkoporsót”. A napokban elvégzett munka sem volt könnyebb: elhelyezték a megvilágításhoz, hangosításhoz, mozgásérzékeléshez és a lejátszáshoz szükséges huzalokat, hogy az a látogató számára ne legyen látható. Előzőleg elkészült a kripta lépcsőzete és aljzatrácsa, leszállították a koporsót és a vízlámpákat, hogy készítsék elő próbaüzemre a berendezéseket, ugyanis állandó kiállítás lesz. A rendszert szeptemberben véglegesítik, vélhetően októberben vagy novemberben a nagyközönség előtt is bemutatják és használatba adják.

A szakemberek remélik, hogy a tárgyi leletek és egyéb értékek közkinccsé tétele „kultúrsokként” éri a helyi közösséget, erősíteni fogja vagy éppen meghatározza majd a gyulakutai identitást.

Büszkék rá

Mivel nem sikerült állami vagy külső forrásokat lehívni, az egyházközség és az önkormányzat úgy döntött, hogy önerőből fektet be a kripta láthatóvá és látogathatóvá tételébe. Az önkormányzati pályázati támogatások mellett ebben a gyülekezet pénzbeli hozzájárulása is segített.

Hogy miért látták fontosnak a feltárások láthatóvá tételét? Amikor megtalálták és feltárták a templom alatti értékeket, úgy vélték, ezt másoknak is meg kell mutatni. Nemcsak kulturális örökség, hanem hozzátartozik a falu, a székelység és a honfoglalás kori magyarság történetéhez. Gyulakuta és egyháza számára különösen fontos a kripta feltárása, hiszen Szövérdi Gáspár Jánosnak köszönheti, hogy reformátussá lett a közösség. „Büszkék vagyunk arra, hogy milyen gazdag örökségünk van nekünk, gyulakutaiaknak, és hogy évszázadokon keresztül Isten segítségével meg tudtunk maradni szülőföldünkön” – magyarázta a Népújságnak Kulcsár-Rabocskai Levente helyi lelkész. 

Rendkívüli fejlődésen ment át a helyi református egyházközség és műemlék temploma – mondja Varga József polgármester. A lelkész és a presbitérium minden lehetőséget kihasznált, a magyar kormánynál pályázott, és ebből teljesen felújította a templomot, a templombelsőt, feltárta a freskókat, román kormánypénzből felújította az orgonát. Évente kihasználta a helyi és megyei tanács nyújtotta lehetőségeket, pályázott a felújítási, restaurálási munkálatokra. Idén 50 ezer lejt nyert a bemutatórendszer elkészítésére – hangsúlyozta elismerését a kifejtett munkáért a községvezető.

„Mi nagyon fontosnak tartjuk, hogy a kriptát berendezzék, naprakész információkkal szolgáljanak, s azt ne csak mi, gyulakutiak tudjuk, hanem az idelátogatók is megismerjék. Szívesen segítettünk ebben, és értékeljük a tiszteletes úr és csapata, valamint azok munkáját, akik határon innen és túl dolgoznak ezen. Hálával tartozunk azoknak, akik ezt megálmodták, kivitelezik és üzembe helyezik, hogy a templom a nagyközönség szolgálatába álljon, és elterjedjen hírneve” – értékelte a polgármester az együttműködéseket.