Otthon a Forgatagban

Biztonságot nyújtó, végtelen tenyérre emlékeztetett az elmúlt öt nap alatt a marosvásárhelyiek városa.

Fotó: Nagy Tibor

Biztonságot nyújtó, végtelen tenyérre emlékeztetett az elmúlt öt nap alatt a marosvásárhelyiek városa. Színek, hangok, érzelmek forgatagát széthullni nem engedő, védő tenyérre, amelynek minden rezdülése egy másik, korábbi vagy későbbi mozdulat megszületéséért van. Főtér, Kultúrpalota, Teleki Téka, Maros-part – gyorsan bővült a kör, a helyszínek, időpontok, arcok egymás mellé szelídültek. Így volt ez szombat délelőtt is. Feladatlapokat szorongató, kincskereső családok rótták a várba, a Református Kollégium, a Kultúrpalota, illetve a természetrajzi múzeum épülete felé vezető utcákat, hogy a – Borsos Tamás Egyesület szervezte – háromórás vetélkedő minden kérdését megválaszolhassák – többek között azt is, hogy mennyi könyv van a Téka-bagoly alatt, és mit tart kezében a Református Kollégium jelképe, az angyal. Időközben a központban városnézés zajlott – ezúttal a szecessziós Vásárhelyt mutatta be az érdeklődőknek Oniga Enikő művészettörténész –, a Maros-parton pedig hirtelen megszületett a régóta hiányolt, minden korosztályt átjáró fesztiválhangulat. Vásárhelyiek találkozása tengernyi ismerőssel, és az ismerőstenger tükrében önmagukkal – talán ebben rejlett a folyóparti fűzfák alatt életre kelt Forgatag ereje.
Családi fapapucs, laskagyöngy, járgányparádé
Bringázni jó – énekelték Póra Zolival a Stone Hill 4Kidz együttes köré gyűlt gyerekek. Pár lépéssel odébb, a Caritas sátránál családi vetélkedő kezdődött. A versenyző csapatoknak hatalmas, „családi” fapapuccsal kellett végighaladniuk egy pályán, majd csatornáztak, azaz egy asztalitenisz-labdát vezettek végig egymásba illesztett csöveken, aztán aranyalmát, pattogatott kukoricát szállítottak, utóbbit szívószállal, tojástartóba céloztak, műanyag pohárból tornyot építettek, Ki mi tud? játékkal tesztelték, hogy mennyire ismerik egymást, végül a pokrócfordítós feladattal is megküzdöttek, amelyben úgy kellett másik oldalára fordítani a plédet, amin álltak, hogy közben rajta maradjanak. A vetélkedőn részt vevő családok a benevezési díjat, amelyet maguk határoztak meg, a Caritas Családsegítő Szolgálat által támogatott hátrányos helyzetű családok valamelyikének ajánlották fel.
A Caritas sátrával szemben a Nidus Waldorf Egyesület szülői közössége fából készített játékokkal, házi süteménnyel és szalmadekorációval teremtett igazi waldorfos hangulatot. Az egyesület tagjai megragadták a lehetőséget, hogy a Forgatagban is népszerűsítsék a 2014-re tervezett marosvásárhelyi waldorf előkészítő osztály elindítását, számos szülőnek beszéltek törekvésükről, és a levelezőlistát is bővítették, melynek tagjai rendszeresen tájékozódhatnak az osztály indításával kapcsolatos fejleményekről.
Az aprónép közben ládarakáshoz, falmászáshoz, íjazáshoz sorakozott, és persze a kézműveskedésnek, arcfestésnek is nagy keletje volt. A Védem Egyesületnél a célba dobást, zsákban ugrálást, tekézést is ki lehetett próbálni, laska karkötők és nyakékek fűződtek, újrahasznosítható anyagból állatfigurák születtek. A délutáni órákban a Lurkó Kuckó Fejlesztő- és Játszóházban különféle ügyességi és társasjátékokkal múlathatták az időt a gyerekek, közben az Outward Bound családi staféta is elkezdődött, amelynek résztvevői többek között puzzledarabokból kirakott csokifolyót úsztak át és kihalt madárfajokat mentettek meg. A Székelyföldi Legendárium sátránál, az óriástársasjáték kipróbálása után a tündérszép székelyföldi legendákból született rajzfilmet is meg lehetett nézni, közben a lurkó-kuckós mókától nem messze a Fa-milia Centrum Egyesület gyűjtötte maga köré izgalmas beszélgetésre a minél harmonikusabb családi életre törekvő szülőket.
A játszóházi örömök után hamarosan a színpad is a gyerekeké lett, kicsik és nagyobbak a Stone Hills 4Kidz zenéjére bulizhattak. A százféle élmény azonban nem fárasztotta ki annyira az apróságokat, hogy lemondjanak a vasárnap délelőtti gyermekjárgány-parádéról, amelyre a Védem Egyesület
hívott meg minden biciklis és futóbiciklis, triciklis és hajtányos száguldozót.
A Családi Forgataggal mindhárom napon körülbelül 450 gyerek pörgött együtt, szombaton 200 tombola kelt el – ez önmagában is vitathatatlanná teszi a sikert. De talán ennél is fontosabb a háromgenerációs társaságok látványa a Sörpatika táján és a vásárosstandok körül. Gyerekek, szülők és nagyszülők együtt élvezték a varázst, amely remélhetőleg minden nyárvégén megszületik a Maros-parti fák között.