Otthoni betegápolás – közel hat éve segítenek a betegeken

Mindennap türelmetlenül várja otthonába Izabellát a 82 éves sáromberki Ilus néni. Súlyos lábszárfekélye van – mondja –, naponta kell kötözni.

Fotó: Antalfi Imola

Mindennap türelmetlenül várja otthonába Izabellát a 82 éves sáromberki Ilus néni. Súlyos lábszárfekélye van – mondja –, naponta kell kötözni. Évek óta járja az orvosokat, évente kétszer is befeküdt a bőrgyó-gyászati klinikára, mégsem gyógyul a seb a lábán. Pár napja új kötözési módszert alkalmaznak, a szakorvos javallatára, amiben Ilus néninek igen nagy bizodalma van.

Az egyedülálló Berekméri Ilona nem az egyetlen beteg, mintegy 100 hasonló helyzetben lévő, főként idős, rászoruló veszi igénybe a Diakóniai Keresztény Alapítvány ernyei fiókszervezeténél dolgozó két betegápoló – Hajdó Annamária és György Izabella – segítségét. „2007 tavaszán indult a házi beteggondozás az alapítvány keretében, a községhez tartozó falvakban mintegy 100 idős személynek segítünk. Naponta kijárunk a betegekhez, gyakran csak mi nyitjuk rájuk az ajtót – mondja Izabella, miközben arra készül, hogy Ilus néni vérnyomását megmérje. A sebkötözés, injekciózás, vérnyomásmérés, gyógyszerek beadása, kiíratása, vércukorszintmérés szinte mindennapos tevékenység, és előfordult, hogy súlyos, daganatos beteget is ápoltak. A „százas listán” felül vannak még alkalmi betegeik is, akik kifizetik az ellátást. Sokan szorulnak házi beteggondozásra, az idős betegek a családorvos javaslatára vagy a család kérésére kerülnek be az alapítványi programba, az ellátás költségeit ez esetben természetesen az alapítvány állja, mint ahogy a gépjármű fenntartási költségeit is. Az önkormányzat támogatása példaértékű, hiszen évek óta kiutalják a betegápolók bérét, támogatják e tevékenységet, és idén sem lesz másként – biztosított róla Jánosi Ferenc polgármester. – Tizenöt percet, de van úgy, hogy másfél órát is igénybe vesz egy beteg ellátása – mondja Izabella, aki hetente félszáz beteget keres fel Székely-kálban, Sáromberkén, Székesen és Iklandon. Nem könnyű, és vannak stresszesebb napok – mondja –, de gyorsan hozzáteszi: szeret segíteni a rászorulókon és nem változtatna szakmát.

Beszélgetésünk végére Ilus néni készen áll a szakorvosi vizitre, Puskás doktorhoz, ahova György Izabella elkíséri – aznapra van előjegyezve. A szeméből szeretet sugárzik, amint határozottan kijelenti: „Izabella kedves, lelkiismeretes, jobbat nem is kívánok, kitartok mellette, és remélem, ő is mellettem”, majd az esőben, botjára támaszkodva, a fiatal ápoló segítségével elindul az autó felé, hiszen indulni kell, nem késhet a vizsgálatról…