2024. june 30., Sunday

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Pályaorientációs és művészeti táborban vettek részt a Traian Vuia Szakképző Líceum, a Ion Vlasiu Technológiai Líceum és az Avram Iancu Technológiai Líceum tíz-tizenkettedikes diákjai. A foglalkozássorozatot a Gyulafehérvári Caritas Továbbtanulási és pályaválasztási tanácsadás, valamint a Fiatalok a változásért projektjeinek munkatársai szervezték a marosvásárhelyi Emerald Hotelben október 30. és november 2. között. Az ifjúsági mentorok azért szervezték meg az eseményt, hogy ismertessék az érettségi előtt álló fiatalok továbbtanulási lehetőségeit, és készségeiknek megfelelő karrierlehetőségeket sorakoztassanak fel előttük. Ennek érdekében egyetem- és céglátogatásra, street dance táncoktató és cégvezető előadásaira vitték el őket, emellett művészeti műhelymunkákat is szerveztek számukra.

Az első nap ismerkedéssel telt, ebben a kutyás képkártyák segítettek, amelyek különféle érzelmi állapotokban ábrázolták a jószágokat. A táborlakóknak ki kellett választaniuk a pillanatnyi hogylétüket leg-

inkább tükröző kártyát. Amíg döntésüket megindokolták, fölvázolták elvárásaikat is, amelyeket a foglalkozásokkal és önmagukkal szemben támasztottak. Kendővel elsötétített szemmel haladtak végig egy valóságos kötél mentén, amely képzeletbeli céljaik felé vezetett. Önkéntesek kísérték, eltérítő, elbátortalanító hangok kísértették őket. Sikeresen vették az akadályokat. Később talán döbbenten gondoltak vissza élményeikre, amelyeket a Kötélpálya nevű játék során szereztek. Talán tudatosodtak helyzetek, amikor lehúzó erejű környezetüknek sikerült lelomboznia őket, vagy fölismerték a jövőbeni akadályok veszélyeit.

A második nap a Blessed Dance Stúdióban Bery Adél street dance oktató tartott táncórát a fiataloknak. Bemelegítés, majd egyszerűnek tűnő lépések és koreográfiák gyakorlása következett. Ellazultak az izmok, könnyeddé váltak a mozdulatok, élvezetes lett a tánc. Néhányan úgy gondolták: nem nekik való, de voltak, akik jelezték: szívesen elmennének egy hosszabb tanfolyamra. A táncosnő biztatta a fiatalokat: merjék követni álmaikat, tegyenek értük, legyenek türelmesek és kitartóak akkor is, ha a sikerek lassabban jönnek, mint szeretnék. Végül Szőcs Dorottya és Berei Norbert, a tábor kommunikációs csoportjának gyakornokai interjút készítettek a táncoktatóval, amelyben a művésznő pályafutásának történetéről beszélt. Ötletelés, forgatókönyvírás, jelenetalkotás, színház és film volt a témája annak a műhelymunkának, amelyet Szabó Róbert Csaba és László József vezettek egy kisebb csoport fiatalnak a tábor ideje alatt. Ezzel párhuzamosan Kiss Levente dobkurzusán a „ti-ti-tá” és más lüktető ritmusok lendülete sodorta magával a zenét kedvelő középiskolásokat. Az ebédlőben önmagukról alkottak képkollázst Fábián Gabriella tanítványai, a nap eseményeit pedig a kommunikációs csoport tagjai követték végig fényképezőgéppel és okostelefonnal a kezükben.

Bőven volt mit dokumentálniuk, hiszen a táncóra, a műhelymunkák és az ebéd után egyetemlátogatás következett. A Sapientia EMTE különböző képzési lehetőségeivel ismerkedhettek meg a fiatalok. Az egyetem professzorai bemutatták a kommunikáció és közkapcsolatok, a közegészségügyi szolgáltatások és politikák, az automatika és alkalmazott informatika, valamint a fordító és tolmács szakokat, interaktív játékokba vonva az érdeklődőket. Érdekesek voltak a robotok, léleknyugtató a könyvtár, szemgyönyörködtető az esti kilátás.

Harmadik nap Szathmáry Zsolt cégvezető, a St. Georgius Manager Club elnöke előadását hallgathatták meg a diákok. Együtt alkották meg az ideális menedzser és alkalmazott portréit, amelyekről már a tulajdonságok összeírása közben kiderült: nem léteznek. Valóságosak viszont: az egyén személyiségjegyei, adottságai, képzettségi szintje, céltudatossága vagy annak hiánya és tettrekészsége. A vezető elmondta: hiteles és bizalomkeltő, ha egy jelentkező kényelmes öltözetben jelenik meg az állásinterjún, főleg, ha nem jellemző rá a kiskosztüm viselete. Ugyanez vonatkozik a viselkedésre is: kiábrándító, ha valaki megjátssza magát, és ez kiderül róla már az első napokban. A tinédzserek számára a legizgalmasabb, egyben a leginspirálóbb információ az volt, hogy a menedzser görögdinnye árusításával kezdte a karrierjét. A nap további részében az alkotásaikat fejezték be a fiatalok. Elkészültek a rövid filmjelenetek, a képkollázsok, a Facebook-bejegyzések, a három felvételből összevágott kisfilm és a tábori események fényképalbuma videó formátumba csomagolva. Délután a FOMCO cégcsoportot látogatták meg a középiskolások. Legjobban a Sikergúla ragadta meg őket, amely minden nap emlékezteti az érkezőt mindazon tevékenységekre, amelyeket az adott napon, évben és az elkövetkező időszakban meg kell tennie ahhoz, hogy céljait elérje 2025-re. Negyedik nap délelőtt jó  alkalom volt arra, hogy a fiatalok bemutassák egymásnak alkotásaikat. A dobkurzus résztvevői egy rövid ritmusgyakorlattal derítették jobb kedvre társaikat. A forgatókönyvíró csoport filmjelenetei nagy tetszést arattak: nevetés, egymás játékának hangos véleményezése, tapsolás kísérte a vetítést. A kommunikációs csapat fotóin és videóin is jól mulattak. A fényképek rögzítették a képzőművészeti műhelymunka résztvevőinek kreatív alkotásait is. A munkák megtekintése után a fiatalok beszámoltak gyakorlatozásaik tapasztalatairól. Sokan közülük komfortzónájukból léptek ki, amikor új tevékenységeket próbáltak ki. Néhányan megerősítést kaptak tehetségükre vonatkozóan, vagy bebizonyosodott: nincs adottságuk egy adott területhez. A tábor megszervezését a Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatal és az Európai Unió támogatta.

Orbán Júlia


Ez a weboldal sütiket használ

A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató