Bizonyára azt gondolták, hogy a puliszka ezúttal sem fog robbanni, és hatalmas fizetéseket szabtak meg maguknak az ország vezetői.
Bizonyára azt gondolták, hogy a puliszka ezúttal sem fog robbanni, és hatalmas fizetéseket szabtak meg maguknak az ország vezetői. A kiváltságosok kasztjába 48 személyt soroltak be, és sürgősen meg is adták kormányrendelettel, ami köztudottan azonnal hatályba lép, nem kell végigjárnia a parlamenti procedúrát.
Ezután, talán, hogy az egyelőre morgolódás szintjén lappangó elégedetlenséget úgymond csírájában elfojtsák, megígérték, hogy a „sima” köztisztviselők is kapnak béremelést, de persze nem azonnal, hanem parlamenti vitát, egyeztetést és szavazást követően, és „természetesen” jóval kevesebbet, mint a magas rangú közméltóságok.
Szeretett vezetőink a saját maguk kiváltságainak bebetonozását követő eufóriában nem gondolták végig, hogy ezúttal a „nép” mégsem hagyja szó nélkül ezt az igazságtalanságot, pláné, hogy a törvényhozás tagjai is magasabb fizetést akarnak maguknak megszavazni… Nem is maradt visszhang nélkül: az orvosok háborodtak fel először, mert köztisztviselői státusba akarták sorolni őket, és büntetéseket helyeztek kilátásba a csúszó- és/vagy hálapénz elfogadásáért. A kormány gyorsan visszavonta a köztisztviselői besorolást, és fizetésemelést is ígért. Ám kiderült, Pandóra szelencéjéhez nyúlt, mert a hír hallatán az ország többi közalkalmazottai – pl. pedagógusok, rendőrök – is tiltakozó megmozdulásokat helyeztek kilátásba, ha nem emelik meg a bérüket. Azzal érvelnek, teljes joggal, hogy nem lehet kettős vagy többes mércét alkalmazni az állami szektorban dolgozók esetében.
A szakszervezetek közleményben tiltakoztak az egyes kategóriák preferenciális kezelése ellen. – Elszabadultak a dolgok. A kormány diszkriminatív módon kezeli az embereket: egyeseknek kivételes jogok, kiváltságok „járnak”, ami még jobban elmélyíti a kiváltságosok és más kategóriák között amúgy is sötéten tátongó szakadékot. A törvény vagy mindenkire egyformán érvényes, vagy nem lesz jó vége. A parlament csak a saját érdekeit követi, a kormány szintén – nyilatkozta az egyik szakszervezeti vezető.
A pénzügyminisztérium adatai szerint Romániában 1.183.084 közalkalmazott van, ebből több mint 177 ezer az egészségügyben, közel 360 ezer a tanügyben, több mint 200 ezer a belügyben, 300 ezer a központi, több mint 200 ezer a helyi közigazgatásban dolgozik.
Emlékezzünk vissza, mennyi vitát váltott ki az a döntés, hogy a gyermeksegélyt 42 lejről a „kétszeresére”, azaz 84 lejre emelték. „Aggódó” politikusok, kormánytagok, újságírók kiabálták világgá, hogy micsoda lyukat vág a költségvetésbe ez a pluszkiadás. Ezzel szemben senki sem aggódott amiatt, hogy a közel 20 ezer lejes fizetéseknek van-e pénzügyi háttere, a kiváltságos negyvennyolcak már ebben a hónapban megkapják a hatalmas fizetésüket. Anélkül, hogy megérdemelnék – tehetnénk hozzá. Hogy a többieknek mi marad? Már nem igazán érdekes. Senki sem beszél a dolog költségvetési vonzatairól.
Ám a jelek szerint kinyitották Pandóra szelencéjét. A szakszervezetek erősen berzenkednek. Meglátjuk, meddig mennek el, vagy ezúttal is hagyják magukat kijátszani. Hiszen ígérni lehet, sőt kell is ilyenkor, választási év előtt. Majd utána egymásra mutogathatnak a politikusok, hogy mi akartuk, de a politikai ellenfél…
