Az idén, a Romanian Economic Monitor kutatócsoport előrejelzése szerint, gyorsuló ütemben fog növekedni a GDP, csökkenni fog az infláció, illetve nagyobb bérekre lehet számítani. A múlt évben a GDP-arányos gazdasági növekedés nem érte el a 2%-ot. Az előrejelzés az idei évre 3%, míg az infláció 5%-ig csökkenhet, ami nem azt jelenti ugyan, hogy csökkenni fognak az árak, hanem azt, hogy lassabban fognak emelkedni.
Vannak pozitív jelek és vannak kockázati tényezők, ha az év egészét nézzük gazdasági szempontból, röviden úgy lehetne összefoglalni az előrejelzést, hogy mérsékelten optimista, mondta dr. Szász Levente közgazdász, a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának dékánhelyettese, egyetemi tanár, a Romanian Economic Monitor projektkoordinátora. Jó hír, hogy a tavaly tapasztalt lassuló gazdasági növekedés az idén felgyorsulhat. A Romanian Economic Monitor kutatócsoport 3%-os GDP-arányos növekedést jelzett előre, ami nagyrészt megegyezik a többi elemzőintézet adataival.
A tavalyhoz képest enyhe gyorsulás két fő tényezőre vezethető vissza: az egyik az, hogy a háztartások reáljövedelme emelkedni fog, a másik pedig az európai uniós források folyamatos érkezése és felhasználása, elsősorban infrastrukturális beruházásokra.
A bérek kapcsán a Romanian Economic Monitor projektkoordinátora elmondta, már 2023 második felében az inflációt meghaladó ütemben nőtt az átlagbér, vagyis nemcsak többet kerestek az emberek, de ezt a többletjövedelmet nem vitte el az infláció. Az idei évre pedig a minimálbér emelkedése is kilátásba van helyezve az év közepétől, illetve a nyugdíjak kétlépcsős emelése is. Ezek hajtják a keresletet és fogyasztást, a fogyasztás növekedése pedig pozitívan hat a gazdasági növekedésre, részletezte dr. Szász Levente.
Az infláció kapcsán a professzor kiemelte, hogy az év elején bevezetett adóemelések negatívan fogják érinteni a vállalkozásokat. Az adóemelések miatt az év első felében számítani lehet az infláció növekedésére, de ezt követően folytatódni fog a csökkenés. Míg 2022-ben 16,4% volt az éves infláció, tavaly év végére 6,6%-ra csökkent, és az előrejelzés értelmében idén év végére eléri az 5%-ot. – Bár csökkenő tendenciát jelzünk előre, ez az 5% még mindig távol van attól a céltól, amit a Nemzeti Bank meghatározott, azaz a 2,5%-tól – tette hozzá a dékánhelyettes.
– Ezzel együtt nem az infláció a legnagyobb kockázati tényező, hanem a költségvetési hiány, amely rövid és hosszú távon is kiemelt probléma mind a lakosság, mind a vállalatok szempontjából, még akkor is, ha kormányzati tényezőről van szó. Az állami költségvetés hiánya historikusan is nagyon magas, és biztosak lehetünk abban, hogy ez a gond nem fog eltűnni a 2024-es évben, sőt a költségvetési hiány mértéke arra enged következtetni, hogy az idén további kiigazításokra lesz szükség, ami azt jelenti, hogy további adóemelések várhatók – húzta alá Szász Levente. Hozzátette, hogy nagy valószínűséggel ezek a választások utánra lesznek ütemezve. Romániának a költségvetési hiányát mindenképpen kezelnie kell, hiszen a jelenlegi helyzet nem fenntartható.
A projektkoordinátor szerint minden ilyen intézkedés nagy terhet ró a vállalatokra. Nem könnyű áthidalni ezeket a nehézségeket, ezek az időszakok azok, amikor a sikeres vállalatok túl tudnak élni, a kevésbé sikeresek pedig vagy átalakítják a munkamódszereiket, az üzleti modelljeiket úgy, hogy adaptálódni tudjanak az új, nehéz környezethez, vagy meg kell szüntessék a tevékenységüket. Jó hír, hogy előbbi a nagyobb arányú, hiszen azt tapasztaljuk, hogy rugalmasan alkalmazkodik a vállalati szféra az új kihívásokhoz, akkor is, ha ez nem könnyű, húzta alá az egyetemi professzor. A következő időszakban is – sok szempontból – szükség lesz az alkalmazkodás képességére, így a vállalatok számára fontos az erre való felkészülés.
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb
felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt:
Adatvédelmi
tájékoztató
