Polgárháborús hangulat
Cseh lapok csütörtökön egyebek közt „polgárháborúhoz” közelítő feszültségről írtak a jobbközép kormány egyházi kárpótlási törvényjavaslatának szenátusi elutasítása kapcsán, másfelől bírálták a javaslatban megtestesülő, a kárpótlás kereteinek újabb kiterjesztésére irányuló törekvést.
Cseh lapok csütörtökön egyebek közt „polgárháborúhoz” közelítő feszültségről írtak a jobbközép kormány egyházi kárpótlási törvényjavaslatának szenátusi elutasítása kapcsán, másfelől bírálták a javaslatban megtestesülő, a kárpótlás kereteinek újabb kiterjesztésére irányuló törekvést.
A szenátus szerda este utasította el a képviselőház által július közepén jóváhagyott törvényt, azt követően, hogy az egyházi kárpótlás rendszerváltás után két évtizeddel is rendezetlen vitája az elmúlt hetekben rendkívüli módon megosztotta a cseh társadalmat. Az ügy továbbra sincs lezárva: a szenátus döntése nyomán a jogszabály szeptemberben újra a képviselőház elé kerül.
„Az, ami most Csehországban az egyházi kárpótlással kapcsolatban zajlik, megközelíti a polgárháború kereteit. Barikádokat ugyan nem épít senki, de a felek börtönnel fenyegetik egymást (mi másért is tennének feljelentéseket?), s egyre terjed a gyűlölet szelleme. A tárgyilagos érvek ilyen hangulatban sajnos vesztésre állnak” – írja a Lidové Noviny című konzervatív napilap a Polgárháború az egyházi vagyon miatt című terjedelmes elemzésében.
A kormány az egyházi vagyon visszaadásáról szóló törvényjavaslatában a Be-nes-dekrétumok „figyelmen kívül hagyásával” és a vagyoni kárpótlás visszamenőleges határaként korábban kijelölt 1948. február 25-i dátum „áttörésével” kacérkodik – véli az E15 című mérvadó gazdasági napilap a Felesleges kacérkodás a dekrétumokkal című kommentárjában.
Az újság rámutat: a törvényjavaslat olyan vagyont is visszaadna az egyházaknak, amelyet két, 1945-ben kiadott Benes-dekrétum alapján vettek el tőlük. Ugyanakkor a termőföldek egy részét is az 1947-es földreform alapján államosították, igaz azzal, hogy ezért az egyházak később kárpótlást kapnak. Az 1948 februári kommunista hatalomátvétel miatt erre azonban már sosem került sor.
„Nem véletlen, hogy az összes kárpótlási törvényben az áll, hogy csak bizonyos törvénytelenségeket orvosol. Nem mindet. Az egyházak a mai törvényjavaslatban nagyon is bőkezű kárpótlást kapnak az évtizedes sérelmekért. Nincs ezért semmiféle ok arra, hogy ne fogadjunk el egy olyan egyértelmű törvényt, amely úgy lesz megfogalmazva, hogy 1948 elé visszamenni egész egyszerűen nem lehet” – zárja írását a lap.
