A polgári per egyezségen alapuló megszüntetése
Az egyezségi megállapodás megkötése polgári per megelőzéséhez, vagy egy, már folyó polgári per megszüntetéséhez vezet.
Az egyezségi megállapodás (vagy tranzakció) olyan polgári szerződés, amelynek megkötése polgári per megelőzéséhez, vagy egy, már folyó polgári per megszüntetéséhez vezet.
Már ezzel a meghatározással kapcsolatosan is észlelhetők módosítások az új polgári törvénykönyv előírásaiban, mely szerint a tran-zakció akár a végrehajtási stádiumban is megköthető.
Az új Ptk. nagyrészt formai módosításokat, pontosabban törvényes szöveg újítását vonta maga után ezen a téren.
A tranzakció kölcsönös engedményeken alapszik. Ez általában két úton valósul meg: a felek kölcsönösen (részben vagy egészen) lemondanak követeléseikről, vagy az egyik fél egy szolgáltatást ígér a másik fél követeléseiről való lemondása ellenében. Ugyanakkor a tranzakció jogok átruházásával is megvalósulhat.
Az egyezségi megállapodást gyakran használják a polgári per megszüntetésére. Ellenben ez egy esetleges per megelőzésére is alkalmas, ám ritkán találkozunk ezzel a gyakorlatban.
A megállapodás létrejöttének három alapfeltétele van:
– vitás (peres) vagy kétséges jog megléte
– az érdekelt felek permegszüntető vagy elkerülő közös szándéka
– bizonyos kölcsönös engedmények, lemondások stb. megléte.
A tranzakció következtében – annak függvényében, hogy az a pert megelőzi vagy megszünteti – a feleknek az a kötelességük, hogy vagy mindent megtegyenek egy per elindítása ellen, vagy hogy egy létező pert közös megegyezés alapján lezárjanak.
Hangsúlyozzuk: a megállapodás nem azt jelenti, hogy az egyik fél elismeri a másik jogait, vagy egyetért a másik követelményeivel, hanem gyakorlatilag mindketten, részlegesen (vagy egészen) lemondva követelményeikről (illetve, egyes esetekben, kötelezik magukat valamire), békésen megoldanak egy vitás jogviszonyt, tehát kiegyeznek.
A tranzakciónak két módozatát ismerjük: a bírósági (amely a bíróság előtt köttetik meg, egy per lefolyása alatt) és a bíróságon kívüli (amelyet a felek saját maguk kötnek meg, bírósági beavatkozás nélkül).
Az egyezségi megállapodás tartalmi és formai szempontból ugyanazoknak a törvényes kitételeknek kell eleget tegyen, mint minden más szerződés.
A megállapodás megkötéséhez a felek teljes cselekvőképességgel kell rendelkezzenek. A tranzakciót felhatalmazott is kötheti, de ez esetben különleges meghatalmazásra (procură specială) van szükség.
Az egyezségi megállapodás tárgyát csakis olyan javak vagy jogok képezhetik, amelyek polgári forgalomban vannak. Ez azt jelenti, hogy azok elidegeníthetők (tehát nem tartoznak azok közé a javak közé, amelyek fölött a felek nem rendelkezhetnek, mint például az élethez való jog, eltartási járulék, állami köztulajdon stb.).
Ugyanakkor a tranzakció tárgya törvényes és morális kell legyen.
Az egyezségi megállapodás a következő esetekben semmisíthető meg:
a. az akaratnyilvánítás fogyatékossága, hibája esetében, amikor a tranzakció megkötésekor az egyik fél tévedésben van a szerződő felek, vagy a szerződés tárgya kapcsán;
b. amikor az egyezségi megállapodás tárgyát egy már semmis jogcím képezi (például semmis szerződés;
c. amikor a felek megállapodását olyan jogviszony képezi, amely fölött már végleges bírósági határozat született;
d. amikor utólag olyan okiratok vagy cselekedetek kerülnek nyilvánosságra, amelyeket az egyik fél a megállapodás megszületésekor nem ismert, mivelhogy a másik fél azokat elrejtette (eltitkolta).
Az új Ptk. az eddig nem szabályozott eljárást is leírja a tranzakció megsemmisítését illetően. Ez a bírósági határozatba foglalt tran-zakció külön perben támadható meg, a per jóváhagyása az előző határozat érvénytelenségét vonja maga után.
Amit még tudnunk kell az egyezségi megállapodásról, hogy az bírósági határozat erejével bír. Ennek következtében a felek nem indíthatnak pert ugyanazon jogviszony tisztázására, amely fölött már ilyen jellegű megegyezés született, kivéve a fent említett esetekben.
Kérdésekkel vagy hozzáfűzésekkel forduljanak alulírotthoz a következő e-mail címen: mhistvan@gmail.com
