Már amikor elkezdték készíteni, sejteni lehetett a megyei önkormányzat cégek körében készített felmérésének eredményeit és következtetéseit. Bár ne lenne igazunk, de sejthetjük az utóéletét is: kibélelnek vele egy fiókot a kormány valamelyik irodájában, méltóképpen egy olyan fejtetőn álló országhoz, amelyben szinte mindenki mindenhez ért, de ez a szakértelem az eredményekben nem érhető tetten.
Tulajdonképpen a kormány dolgát vállalta magára az önkormányzat, ugyanis a kormány feladata lett volna ilyen felmérést készíteni a vállalkozói szférában. Ez kellett volna legyen ideális esetben egy válságkezelő programcsomag finomhangoló eszköze. Ugyanis egy korrektül működő intézményrendszerű ország értelmes kormányának már az esztendő hajnalán illett volna sejtenie, hogy a távoli keleten randalírozni kezdő vírusnak nem kell néhány hétnél több, hogy ide is elérjen. Persze akkor még nem lehetett tudni, hogy ennek milyen gazdasági következményei lehetnek, mint ahogy még most sem sejtjük a koronaszámla végső egyenlegét, de normális helyeken az adófizetők azért tartják el a kormányt, hogy az ilyen helyzetekben a lehető legrosszabb forgatókönyvre is felkészüljön. És amikor szükség van rá, gyorsan mozgósítható pénzalapokkal lépjen közbe a gazdaság támogatására. Ez is van olyan fontos, mint az egészségügyi intézkedések, mert az kétségtelen, hogy a betegséget le kell győzni, de korgó gyomorral már a gyógyulás is nehezebb lesz. A gyors mentőcsomagot kellett volna követnie a fentebb említetthez hasonló felmérésnek, hogy a helyzet és a szükségletek pontos ismeretében további támogatásokkal tudjanak segíteni ott, ahol arra szükség van. Ehhez képest, mikor a koronavírus már a fél világon át idejött a szomszédba, nálunk bő hetek óta kormányválságot színleltek, hogy előre hozott választásokat kényszerítsenek ki. Gyakorlatilag a vészhelyzet bevezetésekor sikerült teljes hatáskörű kormányt felállítani, más kérdés, hogy az már akkor sem tudott volna sokat kezdeni a krízis gazdasági viszonylatával, ha csupa Nobel-díjas szaki diktálta volna neki a tennivalókat, mert az ilyen programokhoz tartalékok is kellenek, márpedig a bő hároméves szocdem kormányzás után a kasszában a hiány gyűl a pénz helyett. Tehát jó balkáni szokás szerint kapkodva bevezettek némi támogató intézkedéseket, de az egésznek a hatékonyságáról sokat mond, hogy az adatok szerint a vállalkozói szféra közel negyede ebből semmit nem érzékelt. Pedig a cégek négyötöde tartaná szükségesnek az állam hatékony közbelépését, hiszen gyakorlatilag mindenkit érint a krízis. De kampányígéreteknél többet aligha fognak kapni, mert most szavazat-vadászszezon következik, a kampány idején pedig a választási programok helyett csak az üres lózungok fognak csatázni.
