Rabság, szabadság mai értelmezésben

Marosvásárhelyi ifjak emlékműsora

Székely ruhás fiatalok sorakoztak fel pénteken délután Petőfi Sándor marosvásárhelyi szobránál. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács szervezésében harmadik alkalommal tolmácsolta itt az ifjú nemzedék 1848 márciusának üzenetét. A fellépő diákok és pedagógusaik mellett számos érdeklődő érkezett a szobor körüli kis térre, a tömegben szép számban jelen levő óvodás, kisiskolás publikum lelkes nagyszülők kíséretében nézte végig a verses-zenés emlékműsort.

 „Míg a földön ember él, a költő visszatér” – csendült fel a jól ismert Kormorán-dal a Bolyai Farkas Elméleti Líceum kórusának előadásában, majd Ferencz Zorgel Zsolt, a Dr. Bernády György Általános Iskola nyolcadikos diákja a Szózatot szavalta el. Műsorvezetői minőségében Kányádi Orsolya szólt 1848 jelentőségéről, ezt követően Márton István hatodéves református teológiai hallgató tartott rövid igehirdetést. „Legyetek az igének cselekvői, ne csupán hallgatói, hogy be ne csapjátok magatokat” (Jakab levele, 1:22) – hangzott fel a szentírási intelem, amelyből kiindulva Márton István a múlt megérthetőségébe, a jelen megélhetőségébe és a jövő formálhatóságába vetett hitéről tett tanúbizonyságot, majd az embert meghajlásra késztető ókori tükrök példájával az önmagunkkal, történelmünkkel való tiszteletteli, alázatos szembenézés fontosságát emelte ki. 

– A szabadság isteni rend, ami minket is megillet – zárta beszédét a teológiai hallgató, végül megáldotta az egybegyűlteket.

Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke üzenetét dr. Flender Gyöngyi, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának konzulja tolmácsolta.

A továbbiakban a Bolyai líceum kórusa a Harangok dalát énekelte, majd a II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Teológiai Líceum mutatta be ünnepi műsorát: Taurean Laura 8. osztályos diák Wass Albert Üzenet haza című versét szavalta, a 12. osztályos László Emőke pedig székely népdalt énekelt.

 A Művészeti Szaklíceum részéről Nagy László végzős diák osztotta meg márciusi gondolatait a hallgatósággal. Az egykori pesti ifjúság minden kishitűség fölött győzedelmeskedő idealizmusából kiindulva arra kereste a választ, hogy a posztmodern kor fiataljainak mit jelent a szabadság: az élvezeti cikkek széles kínálatából való választás lehetőségét, vagy valami egészen mást.

 – Ma mi vagyunk a magyar jövő valóra váltói. A szabadság csak lehetőség, nap nap után újra meg kell küzdeni érte. Kívánom, hogy ez a küzdelem sikert hozzon – hallhattuk Nagy Lászlótól. Ezt követően Pardaru Vivien Enikő tizedikes művészetis diák katonadalokat énekelt.

Szabó Hanna, a Marosvásárhelyi Orvosi, Gyógyszerészeti, Technológiai és Tudományegyetem ötödéves hallgatója Petőfi A szabadsághoz című versét mondta el. 

Az ünnepséget a Határtalan program keretében jelen levő magyarországi Váczi Mihály Szakgimnázium és Kollégium diákjainak műsora színesítette. A fiatalok Petőfi-verseket szavaltak és néptáncot mutattak be a szobor előtt.

Egyedi színfolt volt a marosvásárhelyi Református Kollégium Rabok legyünk vagy szabadok, improvizációs játék a szabadságharc megünneplésének margójára című produkciójából előadott részlet is. A rövid, de annál hatásosabb performansz során a diákok a cigarettázást, a bandába való beolvadást, a lájkgyűjtést nevezték a szabadság mai, legyőzendő ellenségének. 

A Dr. Bernády György Általános Iskola részéről az ötödikes Mátyás Krisztián András Reményik Sándor Erdélyi március című versét szavalta. Az együttlét egyik legmeghittebb pillanatában a nyolcadikos Simon Csenge hangján a Régi székely himnusz csendült fel. Ősi imánkat az egybegyűltek együtt énekelték a bernádys lánnyal.

A műsor befejező mozzanatát a Bolyai líceum zeneköre a Petőfi ünnepére című, megzenésített Juhász Gyula-verssel és a Pál utcai fiúk musical Mi vagyunk a grund című dalával tette emlékezetessé.

Az együttlét koszorúzással folytatódott, majd a magyar és a székely himnusz eléneklésével zárult.