Ragyogj kékben!

Az elfogadás fontosságára hívták fel a figyelmet az autizmus világnapja alkalmából

Az autisták köztünk élnek, és rendkívül fontos, hogy mindannyian megértően, elfogadóan viszonyuljunk hozzájuk – ezt az üzenetet tolmácsolta a marosvásárhelyi Stefánia Napközi Otthon lelkes pedagógusai által az autizmus világnapja alkalmából szervezett Ragyogj kékben! című megyei szintű rendezvény.

Zsúfolásig telt hétfőn délután a marosvásárhelyi Deus Providebit Ház kékbe öltöztetett előcsarnoka és nagyterme. Az előcsarnokban több mint száz, a megyebeli óvodások által készített, kékben pompázó rajz, kézimunka volt kiállítva, több mint húsz óvoda és több mint hatvan óvónő kapcsolódott be a kezdeményezésbe. Emellett a látogatók nyolc, autizmussal élő gyerekekkel is foglalkozó civil szervezet, egészségügyi központ tevékenységével is megismerkedhettek. A rendkívül jó hangulatú, érzékenyítő célú esemény megpróbálta egy fedél alá hozni mindazokat, akik a mindennapjaik vagy a munkájuk során találkoznak az autizmussal, a fejlesztő szakemberek, szakorvosok és pedagógusok mellett szép számban jöttek el szülők a gyerekeikkel. Fontos ugyanis, hogy már egészen zsenge korban eljusson a gyerekekhez is az üzenet, hogy ha akad olyan pajtás az oviban, iskolában, aki kissé másképp viselkedik, másképp reagál bizonyos dolgokra, ahhoz megértően viszonyuljanak.

A szervezők nevében Soós Ildikó, a Stefánia napközi pedagógusa lapunknak elmondta: 2016-ban szervezték meg első alkalommal – akkor óvodai szinten – a rendezvényt, ami majd városi szinten folytatódott, idén először pedig megyei szintűvé nőtte ki magát. A céljuk az, hogy felhívják a tágabb közösség figyelmét arra, hogy léteznek közöttünk gyerekek, akik nem betegek, csupán kissé másak, és mennyire fontos, hogy megértően, elfogadóan viszonyuljunk hozzájuk. 

– Pedagógusként is tapasztaljuk a mindennapokban, hogy sokan mint neveletlen, viselkedésproblémás gyerekekre tekintenek rájuk, holott őket autizmussal diagnosztizálták – jegyezte meg az óvónő.

Kolléganője, Béres Kinga pedagógus szerint a tapasztalat az, hogy a mindennapokban egyre gyakrabban fedeznek fel autizmusra utaló jeleket a gyerekeknél, emiatt is tartották fontosnak, hogy egy fedél alá hozzák a pedagógusokat, fejlesztő szakembereket, orvosokat, pszichológusokat, és lehetőséget teremtsenek arra, hogy mindenki feltehesse az őt foglalkoztató kérdéseket, megismerkedhessen a környékünkön elérhető terápiás lehetőségekkel. Fontos ugyanis, hogy a pedagógusok is tudják, kihez fordulhatnak, kihez irányíthatják a családot, amikor eltérő fejlődésű gyerekkel találkoznak.

Érdeklődésünkre, hogy általában miként fogadja a közösség, ha egy autista gyerek van jelen a csoportban, Béres Kinga rámutatott: a tapasztalat az, hogy ez elsősorban a pedagóguson múlik, ha ő pozitívan, nyitottan áll a dologhoz, odafigyel arra, hogy a többi szülővel is megfelelően kommunikáljon, felvilágosítsa őket, akkor általában a gyermeket sikerül integrálni a csoportba. Az autista gyereknek, aki terápiás fejlesztésen vesz részt, az életminősége mindenképp javul, ezért fontos, hogy mielőbb megkapják a diagnózist, és elkezdődhessen a célirányos fejlesztés – hangsúlyozta az óvónő.

Az érzékenyítő kezdeményezés megálmodója, Kertész Katalin, a marosvásárhelyi Stefánia Napközi Otthon igazgatója elmondta, évekkel ezelőtt úgy született az ötlet, hogy a csoportjába egy autista gyerek érkezett, akivel jó ideig nem találták a közös hangot, nehézségekbe ütköztek, amikor próbáltak neki segíteni a csoportba való beillesztésben. A pedagógus megjegyezte, végtelenül hálás azért, hogy amikor jelezték a szülőknek, hogy jó lenne együttműködni annak érdekében, hogy rájöjjenek, mi a gond a gyerekkel, és hogyan lehet neki segíteni, pozitívan reagáltak, még akkor is, ha nehéz volt elfogadni, hogy valami nincs rendjén. 

Kovács Júlia, a magyar óvodai oktatásért felelős szaktanfelügyelő elismerően szólt a Stefánia napközi lelkes óvónői közösségének a kezdeményezéséről. Mint mondta, az autizmussal élők színt hoznak az életünkbe, nekik köszönhetően megtanulunk érzékenyebbek, figyelmesebbek lenni. A szaktanfelügyelő úgy véli, ma is komoly kihívás a pedagógusoknak, hogy amikor egy olyan gyerek érkezik a csoportba, aki kissé más, miként tudják érzékenyíteni a társakat, hogyan figyeljenek oda rájuk. Az autizmus szó mögött milliónyi történet van, azoknak a szülőknek a története, akik talán felismerik a jeleket, az elején talán tagadják, vagy nem tudják, hogy kihez forduljanak. Majd amikor első alkalommal kitárul a családi fészek ajtaja, és bölcsődébe, óvodába kerül a gyerek, a pedagógustól megkapják a támogatást, felhívja a figyelmüket, hogy nincs gond, de picit másabb a viselkedése, a reakciói – mutatott rá Kovács Júlia, és arra biztatta a szülőket, hogy bízzanak az óvodapedagógusokban, amikor ilyen jelzések érkeznek tőlük, hiszen ezáltal csak abban szeretnének segíteni, hogy a gyerek jól érezze magát, és megtalálja a helyét a csoportban.

A rendezvényen jelen volt Soós Zoltán, Marosvásárhely polgármestere is, aki hatgyerekes édesapaként egy személyes tapasztalatot osztott meg a jelenlévőkkel. Mint mondta, az egyik gyerekének van egy autista osztálytársa, és néhány hónapnyi összeszokási időszak után a többiek megtanulták elfogadni, odafigyelnek rá, és kíváncsiak a véleményére.

Mivel szerették volna minél színesebbé varázsolni, a szervezők kulturális keretbe szőtték az eseményt, a gyerekek szórakoztatásáról Benő Kinga színművésznő gondoskodott; fellépett a Zágoni Előd és Munkácsi Dóra csellista – zongorista páros, Boczog Botond, a színművészeti egyetem hallgatója pedig megzenésített versével örvendeztette meg a szép számban összegyűlt közönséget.