Rasszizmus és a médiatörvények miatt is bírálták Magyarországot
A jelentés Magyarországra vonatkozó részének fókuszában a romákat érő folyamatos rasszizmus áll, és a gyakran előítéleteken alapuló gyűlölet-bűncselekmények.
Az Amnesty International (AI) elsősorban a rasszizmusra, a gyűlölet-bűncselekmények elleni nem kielégítő fellépésre, a médiatörvényekre és a szexuális kisebbség gyülekezéshez való jogának sérülésére hivatkozva bírálta Magyarországot éves jelentésében, amelyet a szervezet helyi vezetői pénteken ismertettek Budapesten.
Jeney Orsolya, az Amnesty International Magyarország igazgatója a sajtótájékoztatón azt mondta: a jelentés Magyarországra vonatkozó részének fókuszában a romákat érő folyamatos rasszizmus áll, és a gyakran előítéleteken alapuló gyűlölet-bűncselekmények.
A jogvédő szervezet szerint pontos iránymutatások, szaktudás és nyilvántartás hiányában a rendőrség nem képes megfelelően megelőzni a gyűlölet-bűn-cselekményeket, illetve fellépni ezek ellen. Mint hangsúlyozta, ez a probléma azért fontos, mert bárki áldozatává válhat ilyen bűncselekményeknek vélt vagy valós hovatartozása miatt.
Az AI ismét arra szólította fel a rendőrséget és az ügyészséget, hogy pótolják a szükséges iránymutatásokat és a kriminalisztikai protokollt – mondta Jeney Orsolya, megjegyezve, hogy Balog Zoltán társadalmi felzárkozásért felelős államtitkár előző nap Genfben, az ENSZ Emberi Jogi Tanácsában – a magyar delegáció vezetőjeként – ígéretet tett arra, hogy ezeket kidolgozzák.
Jeney Orsolya kitért arra: a jelentés szerint a média területét érintő, tavaly elfogadott két törvény szükségtelenül és aránytalanul korlátozhatja a véleménynyilvánítás szabadságát.
A bírálatok között szerepel az is, hogy a rendőrség nem biztosította százszázalékosan a szexuális kisebbség gyülekezéshez való jogát, amikor a tavalyi melegfelvonulás kapcsán kezdetben megtagadta a védőkordonok felállítását.
Hevesi Flóra, a szervezet magyarországi elnöke a sajtótájékoztatón úgy fogalmazott: az elmúlt év legnagyobb tanulsága az, hogy a modern technológiák és a közösségi média lehetőséget adnak arra, hogy közösen olyan dolgokon is változtassanak, amelyekre korábban nem sok esélyt láttak.
A sajtó számára kiosztott közlemény szerint az Amnesty International mellett sok más civil és nemzetközi szervezet úgy látja: az új alkotmány nincs összhangban Magyarország nemzetközi emberi jogi kötelezettségeivel. Az AI úgy véli, hogy a magzati élet fogantatástól számított védelme sértheti a nők jogait és jogbizonytalanságot teremthet; a tényleges életfogytiglani szabadságvesztés alkotmányba foglalása sértheti a kegyetlen, embertelen és megalázó bánásmód tilalmát; a szexuális irányultságon alapuló hátrányos megkülönböztetés tilalmának kihagyása csökkentheti az esélyegyenlőségi garanciákat.
