Reagált a FIFA a futballisták követeléseire: itt vannak a változtatások!

A Nemzetközi Labdarúgó Szövetség (FIFA) végre reagált a játékosokat érő egyre jelentősebb túlterhelés miatti kritikákra: 72 órás pihenőidőt írnak elő tétmeccsek között, és legalább 21 napos szabadságot minden szezon végén – jelentették be hétfőn, a 32 csapatos klubvilágbajnokság döntője után.

A határozat mögött a játékos-szakszervezetek egyre növekvő nyomása áll. A klub-vb új tornarendszere, amely idén nyáron az Egyesült Államokban mutatkozott be, már az indulás előtt vihart kavart – és nem is alaptalanul. A futballisták hosszú szezon után, gyakorlatilag pihenő nélkül utaztak át a világ másik felére, hogy újabb tétmeccseket játsszanak, miközben klubjuk és válogatottjuk is igényt tart rájuk.

A FIFA most, úgy tűnik, meghallotta a vészharangokat: New Yorkban tárgyaltak több játékos-szak-

szervezettel, és megállapodás született arról, hogy:

– legalább 72 óra pihenő kell minden két meccs között;

– az idény végén kötelezően 21 nap szabadság jár a játékosoknak;

– az utazás, időjárás, egyéni terhelés és kollektív szerződések is beleszámítanak a versenynaptárak tervezésébe.

Egy kis gond azért van: a legnagyobb nemzetközi játékos-szakszervezet, a FIFPRO nem vett részt a tárgyalásokon, így egyelőre nem világos, hogy jogilag mennyire kötelező érvényű a döntés.

A FIFA elnöke, Gianni Infantino szerint ez csak a kezdet: a cél egy olyan rendszer kialakítása, amelyben a játékosok nincsenek kizsigerelve, és a foci nem önmagát falja fel. A szövetség közleménye szerint „a játékosok egészsége top prioritás”. Szép mondat – most már csak az a kérdés, ezt mennyire tartják be a gyakorlatban.

A 72 órás szabály bevezetése komoly fejtörést okozhat a bajnokságoknak és a tévétársaságoknak is. A Bundesliga például 2021 óta nem rendez hétfői bajnokikat – a szurkolók nyomására száműzték azt a játéknapot –, viszont ha egy csapat csütörtökön játszik Európa-liga-meccset, akkor ezentúl nem léphet pályára vasárnap, csak hétfőn. Csakhogy a Bundesliga új tévés szerződése nem tartalmaz hétfői meccseket, így jöhet a naptárbűvészkedés.

A játékosok túlterhelése nem új téma, de az utóbbi években kezdett igazán kritikus szintre emelkedni. Egyre több a sérülés, a kiégés és a nyílt kiállás – elég csak a francia szakszervezet kemény szavaira gondolni, amikor a mostani klubvébét „mészárlásnak” nevezték, és felszólították a FIFA-t, hogy „állítsa le ezt az őrületet”.

A FIFA most tett egy lépést – de hogy ez valóban a játékosok védelmét szolgálja, vagy csak egy PR-fogás a kritikusok leszerelésére, az majd kiderül. Egy biztos: a játékosok gépként kezelése hosszú távon fenntarthatatlan, és ha ezt nem veszik komolyan, nem lesz, aki lejátssza a tornákat, bármilyen látványosaknak is ígérkezzenek.

Hatalmas pénzjutalmak a klub-vb résztvevőinek

A Chelsea 98 millió eurós pénzdíjban részesül a labdarúgó klubvilágbajnokság megnyeréséért, miután a londoni csapat 3-0-ra legyőzte a fináléban a Paris Saint-Germaint. A PSG sem távozott üres kézzel: a döntős szereplésért mintegy 92 millió eurót kapott.

A torna összdíjazása elérte az 1 milliárd dollárt, amelyből a 32 részt vevő csapat teljesítménye alapján részesült. A Real Madrid 71, a Fluminense 52 millió eurót keresett az elődöntős szereplésével és a tornán elért eredményei alapján. A legkevesebbet, 4 millió eurót az új-zélandi Auckland City kapta, amelynek éves bérköltsége jóval 1 millió euró alatt van.

A tornát a FIFA négyévente rendezi meg, és ez volt az első alkalom, hogy 32 csapat vett részt rajta.