A tanügyminiszter úgy akar eredményességet elérni a közoktatásban, hogy hosszabbá tenné a tanévet. Erről készül egyeztetni Sorin Cîmpeanu a tanári, a tanulói és a szülői szervezetekkel. Már a 2022–2023-as tanévben hosszabb lenne az oktatási időszak, mint az előző iskolai években volt: elkezdődhet szeptember 15-e előtt, és tovább tartana, mint június 10. A tárcavezető olyan országokkal példálózik, amelyek oktatási rendszere rendkívül eredményes. Nos, példaként fel lehet hozni például Angliát, ahol július 25. körül ér véget a tanév, szeptember első hetében már elkezdődik a következő, és hasonló tanévszerkezetű országok vannak még. Azonban mielőtt hosszabbításról egyeztetne, nem ártana összevetni az eredményes országok tantervét az itthonival. A tananyag mennyiségét, minőségét, a gyakorlati képzést, a pedagógusok felkészültségét stb.
A minap jelentették be, hogy a világ élvonalához tartozó finn oktatási rendszert megreformálják: többé nem lesznek külön tantárgyak, hanem a diákok holisztikus módon fognak tanulni, például nem fognak külön matematikát tanítani nekik, hanem egy bizonyos jelenséget alaposan elemeznek, az oktatók hangsúlyt fektetnek a kritikus gondolkodás kialakítására, a csapatban való dolgozásra, a tapasztalattal megszerezhető tudásra. Pontosan arra, ami a romániai oktatási rendszer hiányossága. Azért, hogy a diáknak ne teher legyen az iskola, utálat tárgya, kötelező rossz. Hogy ne az legyen, mint nálunk: ne reggel 7-8 órától délután 4-ig „gyűrődjön” az iskolában, majd a tízkilós hátizsákot cipelve, hazaérve még 3-4 órát tanuljon, magánórákra járjon, mert az iskolai oktatás képtelen felkészíteni az érettségire. Hogy az értékelés – ma is helyenként, akár a líceumi oktatásban is – ne egy füzet bemutatására szorítkozzon. A digitalizáció, a táblagépek, a nem papíralapú jegyzettömbok világában ez már vicc kategória. A jó iskola fogalmát kellene már kitalálni: azét, amelyik a társadalom igényeire ad választ. Ehelyett még mindig több évtizedes tananyaggal kell megbirkózniuk a gyerekeknek, a szakoktatás szinte nulla, a mai munkaerőpiaci követelményekkel köszönő viszonyban sincs, a tehetséggondozás, az elitképzés hiányzik. Az oktatás átpolitizált, gyakran korrupt, a pedagógusi bérezés nem teljesítményorientált. Az érettségi vizsga egyre kevesebb diáknak sikerül, az 50 százalék körüli átmenési arány elkeserítő, a PISA-teszteken utolsók vagyunk és még lehetne sorolni. A járvány miatti online oktatás sem tett jót az elavult, megújulásképtelen oktatási rendszernek. Amit ismételten nem megreformálni akarnak, hanem tanévet hosszabbítani. Nem csoda, hogy a tárcavezető – bevallása szerint – „ellenállást” érez az oktatási periódus meghosszabbítására vonatkozó szándékával kapcsolatban. Gondolom, a szülők sem örülnek neki, a diákokról nem is szólva…
