Református bölcsődét avattak Szászrégenben

Romjaiból újjászületett szórványbástya

Szerdán délben Szászrégenben felavatták a református egyházközség visszakapott, az Erdélyi Református Egyházkerület által a magyar kormány támogatásával felújított óvodáját és bölcsődéjét. 

Az eseményen mások mellett részt vett Kató Béla püspök, dr. Grezsa István, a magyar kormánynak a Kárpát-medencei óvodafejlesztési program koordinálásáért felelős miniszteri biztosa, Tóth László, Magyarország csíkszeredai főkonzulátusának főkonzulja, Péter Ferenc, a megyei tanács elnöke, Csép Éva Andrea parlamenti képviselő, Márk Endre, Szászrégen polgármestere, egyházi elöljárók, a szászrégeni magyar egyházak képviselői, helyi tanácsosok és nem utolsósorban a létesítmény haszonélvezői, a gyerekek, szüleikkel együtt. 

Több évtizeddel ezelőtt az épületben egyházi iskola, kántorlakás volt, majd államosították. Ezt követően állami intézményként is megtartotta rendeltetését. Az 1989-es változások után az egyház visszakapta a már tönkrement épületet, amely tovább romosodott, azonban a magyar kormány támogatásával sikerült felújítani. Az avatóünnepség házigazdája, Tamás Endre Ottó, a szászrégeni református egyházközség lelkipásztora köszönetet mondott azoknak, akik ezt lehetővé tették. Hosszú volt a lista a tervezőktől a kivitelezőkig, finanszírozókig, illetve az egyházközség minden tagja saját munkájával járult hozzá mindehhez. 

Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke foglalta össze az esemény jelentőségét. „Öröm, hogy a gyermeknap után egy ilyen létesítményt adhatunk át, de ne feledjük, falvaink kiöregedtek, a fiatalok elmentek, és ahol nincs óvoda, iskola, ott nem lesz jövő” – mondta a püspök. És ez akár az egyház végét is jelentheti. 

A gyülekezetek jövőjét a családalapítás, a gyermekvállalás jelenti. El kell gondolkodnunk azon, hogy mit tesz az egyház a közösségért, azért, hogy ne sorvadjon el. Ha nem lesznek gyerekek, nincs jövőnk! A gyerekek olyanok, mint a hősök korában a nyíl – hangsúlyozta az egyházi elöljáró, majd hozzátette, egyedülálló példa a Kárpát-medencében, hogy külső támogatással újíthatnak fel, építhetnek bölcsődéket, óvodákat, mert ez jelenti a jövőt. Nem elég a támogatás, ehhez szükség van a közösség megfelelő hozzáállására is. Mindez a szórványban élőknek fontos, hiszen az ilyen létesítmények védőbástyái lehetnek a közösségnek, új erőt adnak a megmaradáshoz  – mondta Kató Béla, majd megáldotta a bölcsődét. 

Az oktatási intézményt a szászrégeni református egyházközséggel kötött egyezség értelmében a helyi önkormányzat gondozza. Márk Endre polgármester közölte, családbarát várost szeretnének kialakítani. A demográfiai adatok szerint továbbra is csökken a lakosság, a magyarság száma. A bölcsőde remélhetőleg lelassítja a folyamatot, és ösztönzi a megmaradást, a gyermekvállalást, az itthon maradást. Aki iskolát épít, jövőt épít – tette hozzá. Szászrégenben most már biztosított az anyanyelvi oktatás a bölcsődétől a középiskoláig. Városvezetőként pedig megígérte a jelenlevőknek, hogy az önkormányzat mindent megtesz, hogy biztosítsa a megfelelő oktatási körülményeket az intézményekben.

Péter Ferenc, a megyei tanács elnöke a „türelmetlen” haszonélvezőkre való tekintettel röviden szólt. Történelmi pillanat ez az esemény – mondta –, majd megköszönte a magyar kormánynak, a református egyháznak és a helyi önkormányzatnak az erőfeszítést, és azt kívánta, legyen túljelentkezés a bölcsődében, és maradjon magyar polgármester a város élén, mert ez biztosítja a jövőt a szászrégeni magyarságnak és nem csak. 

Dr. Grezsa István miniszteri biztos hangsúlyozta, a magyar kormány a gazdasági támogatás mellett fontosnak tartja a határon túli intézmények megerősítését, fejlesztését. Ez a célja a Kárpát-medencei óvodaépítési, -felújítási programnak is, amelynek köszönhetően 103 új intézmény létesült, 356 óvoda és bölcsőde építését, felújítását támogatta a magyar kormány. Külön öröm, hogy a nemzeti összefogás napja előtt két nappal került sor két óvoda avatására (sz.m.: aznap a marosludasi óvodát is felavatták), és ez akár szimbolikus is lehet, mert a szórványban a megtartó erőt, az összefogást, az anyanyelvi oktatást erősítik ezek a létesítmények, és ezáltal gazdagabb lesz a közösség – mondta a biztos, hozzátéve, hogy Budán az első bölcsődét 1828-ban hozták létre. A mai magyar kormány azt vállalta fel, hogy az akkori célkitűzéseknek megfelelően folytatja a programot nemcsak a határon belül, hanem azon túl is – foglalhatnánk össze a magyar kormány képviselőjének felszólalását. 

Az eseményt színesítette a Banga Gáspár András kántor által vezetett Piccolino gyermekkórus és furulyazenekar előadása. Miután Kató Béla, Márk Endre és dr. Grezsa István elvágták az avatószalagot, a vendégek meglátogatták az intézményt, amely nemsokára megnyitja kapuit a gyerekek és szüleik előtt is. Tamás Endre Ottó elmondta, egyelőre 45 gyereket írattak be, akik – három csoportban – két épületben, három korszerűen berendezett, étkeztetési lehetőséget is biztosító terembe fognak járni. 

Délután az egyházi és világi méltóságok Marosludason is felavatták azt az óvodát és bölcsődét, amelyről korábbi lapszámainkban írtunk.