Visszavonulót fújt a kormánykoalíció a közigazgatási átszervezés és az alkotmány felülvizsgálatának kérdésében.
Visszavonulót fújt a kormánykoalíció a közigazgatási átszervezés és az alkotmány felülvizsgálatának kérdésében. A liberálisok vezetője persze sajátos módon indokolta a döntést: azért halasztják az ügyet jövőre, mert egy mostani népszavazáson még többségi részvétel kellene ezek elfogadására, és ezt nem tudják megszerezni, így meg kell várni, amíg életbe lép a referendumtörvény új változata, ami szerint már egyharmados részvételi arány is elegendő lesz.
A halasztás liliomnyelven előadott indoklása magyarul azt jelenti, hogy a koalíció vezérei felfogták: az ország közigazgatási rendszerének ötletszerű átszabdalását nem támogatja a választópolgárok többsége, ami egy felnőtt demokráciában alapfeltétele lenne egy ilyen fontos, messzeható következményekkel bíró lépésnek. Magyarán, kudarcot vallottak. Ha gerinces politikusok lennének, már keresgélnék a kalapjukat a fogason, de mivel csak balkániai csirkefogókkal van dolgunk, ezek megvárják, amíg életbe lép egy manipulatív jellegű referendumtörvény, és majd akkor alkotmánymódosítanak meg regionalizélnek.
Közben napvilágot látott egy felmérés, amely szerint a választóknak alig több mint harmada menne el az ősszel népszavazni, valószínűleg ez áll a halasztás hátterében is. De nem is az az adat igazán érdekes a felmérésben, hogy mekkora lenne egy őszi népszavazási részvétel, hanem az, hogy a választók közel fele látja már az alkotmánybíráknál is világosabban, hogy a referendumok érvényességi küszöbének lecsökkentése veszélyes a demokráciára. A szavazók további egynegyede nem tudott vagy nem akart nyilatkozni erről a kérdésről, tehát valószínű, hogy a szavazók többsége megértette, micsoda időzített pokolgép ketyeg az érvénybe lépésére váró új referendumtörvényben. Hiszen csak az nem látja világosan, aki nem akarja, hogy az elnök leváltására tett kísérletkor a Regátban látott 100% feletti választási részvételi arányok megismételtetésével elég néhány megyében „megdolgozni” egy népszavazást ahhoz, hogy bármilyen döntést keresztülvigyenek.
A választókat tehát csak jövőre kérdezik meg országszabdalásról és alkotmányról, feltéve, ha lesz még kétharmados parlamenti többséggel rendelkező kormányszövetség, amelyiknek ez érdekében álljon. Mert jövőre újabb két voksolás is lesz, államelnöki, illetve EP-képviselői választások. Lehet, hogy túl nehéz lesz a koncosztás a már eddig is jó néhány botránnyal megtépázott balliberális véd- és dacszövetségnek, és ha jön a válás, a hatalmi háború a politikumban mindenkinek fontosabb lesz holmi régióknál és új alkotmánynál.
