Riasztó statisztikák

A Maros Megyei Klinikai Kórház Bernády György téri székházában tartott sajtótájékoztatót múlt héten dr. Dan Sâmpălean menedzser és dr. Corina Mărginean tüdőgyógyász szakorvos, a helyi dohányzás-elleni központ  irányítója.

 A nyilvános helyeken, középületekben való dohányzás betiltásának törvényét szorgalmazva országos és megyei felmérések eredményeit ismertették.

Az országos dohányzás elleni naphoz csatlakozó kampány keretében a dohányzás káros hatásairól, a dohányzók számarányának aggasztó országos és megyei statisztikai adatairól számoltak be, a nikotinfüggőség gyógyításáról és a megelőzés fontosságáról tájékoztattak. Amint dr. Corina Mărginean, a megyei kórház tüdőgyógyászati klinikájának vezetője kifejtette, számadatokba nem bocsátkozik, ellenben sokatmondó, hogy míg régebb megyénkben hetente legfeljebb egy tüdőrákkal 

diagnosztizált betegről számoltak be, manapság ez a szám egyre nő, ugyanis naponta jegyeznek legalább egy tüdőrákos esetet. A dohányzás mellett a környezetszennyezés és a stressz is hozzájárul a rosszindulatú daganatos megbetegedések kialakulásához. A diagnosztizált betegek Maros, Hargita, Kovászna és Beszterce megyeiek. Míg régebb az ötven év fölöttiek körében volt gyakori ez a betegség, újabban a 20-30 év körüli korosztályban is egyre többnél diagnosztizálnak kóros elváltozást. A Maros megyei felmérés szerint a nikotinfüggő nők 69,5%-a otthonában is dohányzik, ami igencsak káros a családtagokra, főképp a gyermekekre. Nem elhanyagolandó a válaszadók többsége által nyilatkozott havi háromszáz lejes pluszkiadás sem, amit „elfüstölnek”. A passzív dohányzás kapcsán elhangzott, miszerint a fővárosban végzett felmérés során a válaszadók 30%-a vallotta azt, hogy családtagjaik miatt passzív dohányosokká váltak.

Mivel egyre fiatalabb korban kezdenek el dohányozni és alakul ki a függőség, a lányok, nők aránya is növekvőben van, ami egyértelműen az elkövetkező nemzedékek egészségét veszélyezteti, egy dohányos házaspár esetében például nem lehet felelős családtervezésről beszélni, mondta a szakember. A dohányzás gyakran vezet szív- és tüdőbetegségekhez, de a szívinfarktus, az agyvérzés, az idült obstruktív légúti megbetegedések, a tüdőtágulás és a tüdőrák kialakulásának kockázati tényezője is.

A krónikus obstruktív tüdőbetegségek kezelése körülményes és költséges a közegészségügyi rendszer számára, ezért is fontos a megelőzésre helyezni a hangsúlyt. Amint a megyei kórház menedzsere  elmondta, új, korszerű videobronchoszkóppal látták el a tüdőklinikát, amely nélkülözhetetlen a tüdőrák korai felismeréséhez, hamarosan két spirométert is használatba adnak.

Kérdésre válaszolva dr. Corina Mărginean elmondta, hogy az idén kétszáz nikotinfüggő kapott segítséget a megyeszékhely Megálljt a dohányzásnak!/Stop fumat elnevezésű központjában. A kezelés tanácsadásból, 6-8 hetes gyógyszeres kezelésből és nyomon követésből áll, igény szerint pszichológus segítségét is igénybe lehet venni. Hozzávetőleg egy hónapja azonban a központ nem rendelkezik a szükséges gyógyszerrel. Amennyiben a törvénytervezetet elfogadják, zárt középületekben a dohányzásért bírságot szabhatnak majd ki, ugyanakkor reménykednek, hogy a megyei dohányzásellenes központ működtetése is nagyobb támogatásban részesül. (Egyelőre tegnap a képviselőház elhalasztotta a tervezet vitáját)

A szakember szerint a dohányzást krónikus, visszatérő betegségként kell kezelni, nem csupán egy rossz szokás, a nikotin ugyanis az egyik legerősebb függőséget kiváltó szer, a leszokás pedig komoly elvonási tünetekkel jár. A függőség kialakulásáért a központi idegrendszeri elváltozások tehetők felelőssé. Leszokáskor a nikotinfüggő szenvedélybetegeknek  a lelki és fizikai  megvonási tünetekkel egyaránt szembe kell nézniük, ezért a dohányzásról  szakorvos irányítása alatt ajánlott leszokni. A dohányzás a közegészségügy első számú ellensége, ezért a jelenlegi egészségpolitika célja a függőség kialakulásának megelőzése betegoktatással, dohányzás elleni kampányokkal, felvilágosítással.

A dohányzás világszerte egyre kíméletlenebbül szedi áldozatait, vezető helyen a tüdő- és gégerák áll. Felmérések szerint a dohányosok 10-11%-a betegszik meg tüdőrákban, a láncdohányosok körében ez az arány jóval magasabb. Hasonlóan magas a szív- és érrendszeri betegségek, az érszűkület és a stroke kockázata is. Ugyanakkor a dohányzás olyan kockázati tényező, amely napjainkban már a biofizikai orvoslás segítségével kiküszöbölhető.