2024. november 21., Thursday

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Ajánlat van, a bizalom hiányzik

Közel két hónap eső nélkül, kánikula, aszály, s amint ez elmúlik, hirtelen ránk zúdulnak a viharok jégesővel, árvízzel. Mi okoz nagyobb kárt a gazdáknak? Egyáltalán ki próbálják-e védeni a természeti csapásokat? Kötnek-e kárbiztosítást, s ha nem, miért? Ezekre a kérdésekre kerestük a választ az érintetteknél.


 Inkább a mezőgazdasági gépeikre kötnek biztosítást a gazdák, azokban ugyanis nagyobb kár keletkezhet   
   Fotó: Gligor Róbert László



Nem büszke, de határozott nemmel felelt minden megkérdezett gazda: nem kötnek biztosítást a terményre a természeti viszontagságokkal szemben, mert rossz tapasztalataik vannak a biztosítótársaságokkal kapcsolatban. A szentgericei Nagy György egyetlen esetben kötött biztosítást falustársaival együtt, mert rá voltak kényszerítve, azóta soha nem költött erre. 

„A gazdák óvakodnak tőle” – fogalmazta meg egyszerűen, és máris magyarázta az okát: egyrészt a biztosítók nem fizetik ki a remélt összeget, másrészt jellemző a gazdák körében a pénztelenség, a kevés bevétel, főleg a jelenlegi árak és kiadások mellett – mondja a közepes gazdaság tulajdonosa. Elismeri, hogy nem járna rosszul, ha most biztosítása volna, mert az aszály károsította a kukoricatáblákat, ha pedig kártérítést kapna, abból gabonát vásárolhatna, ezáltal csökkentve a terméskiesést. Ám az eddigi tapasztalatok miatt mégsem köt biztosítást.

Vállalják a kockázatot

Az egyik legnagyobb nyárádszeredai gazdaság tulajdonosa sem köt biztosítást. Ő is csupán egyetlen esetben tette meg. Tíz évvel ezelőtt szenvedett jégkárt, de a biztosító különféle kifogásokkal élt, azt állapította meg, hogy csekély a kár, és nem fizetett, azóta nem köt szerződést, inkább vállalja a kockázatot. Szerencséjére ezt a vidéket elkerülték a jelentősebb viharok, a jégeső. Van tudomása olyan gazdákról, akik kötöttek biztosítást, de hogy valaha szükségük volt-e kártalanításra, arról nincs tudomása. Fábián Ferenc azt tapasztalta, hogy a vadkárokat sem fizetik ki a gazdáknak, még a 40-60 százalékos veszteséget sem, ez is nyom a latban, hogy nem fordulnak biztosítóhoz. Tűzkár nem érte őt, de tud egy nyárádszentbenedeki gazdáról, akinek a gépe aratás közben  meghibásodott, s a keletkezett tűz két hektáron  felemésztette a gabonát. Ezt ő azzal próbálja megelőzni, hogy aratás közben „biztosítja” a táblát, azaz egy ekés traktor ott áll a közelben, hogy ha netán szükség lenne rá, szántással gátolja meg a tűz terjedését.

Negatív tapasztalatai vannak egy gernyeszegi nagygazdának is. Minek is kötne biztosítást, amikor a biztosítótársaságok nem fizetnek a jégkárért, árvízkárért, vagy ha a vihar ledönti a gabonát? – teszi fel a kérdést Balogh József, hozzátéve: még a tavalyi vadkárokat sem fizették ki. Úgy véli, hogy az egytlen intézmény, amely segít a gazdákon az európai támogatások kifizetésével, az a Mezőgadasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA). Mindenkinek rossz a tapasztalata a biztosítókkal, még a több ezer hektáros gazdaságok sem kapnak kártérítést. Az idén több mint egy hektáron kiszáradt a kukoricája, már ez is 30 ezer lejes kárt jelent, de nem is számíthatna kártérítésre, amikor a kormány nem hajlandó természet sújtotta területekké nyilvánítani az ország teljesen tönkrement, kiszáradt, hagyományosan mezőgazdasági övezetnek számító részeit sem. Hiába is bíznának a gazdák a biztosítókban – zárja le röviden a kérdést. A mezőgazdasági gépekre viszont ő is megköti a Casco biztosítást, úgy véli, 150-200 ezer eurós munkagépek esetén „nem lehet játszani” a kockázattal.


A terményre ritkán kötnek biztosítást 
 Fotó: Gligor Róbert László




Pedig van ajánlat

Leginkább aszály, árvíz, korai fagyok ellen szoktak tavasszal biztosítást kötni a gazdák, az állattartásban a betegségek, járvány, ritkább esetben tűz ellen – mondta el lapunknak Kopacz Gábor biztosítási szakember, aki úgy látja, hogy a nagyobb gazdák még hajlandók erre költeni, de a kisebb gazdaságok inkább vállalják a kockázatot. Az utóbbi aszályos években az ország déli részén termelő nagy gazdaságok tulajdonosai is figyelnek arra, hogy biztosítsák a terményt. Azonban tudni kell azt is, hogy a biztosítótársaságok nem jótékonysági intézmények, inkább különleges esetekben hajlandóak kártérítést fizetni, és szinte minden biztosító más-más feltételek között, ezért érdemes figyelni a szerződések részleteire is. Az utóbbi időben a biztosítótársaságok is lehetőséget látnak a mezőgazdasági biztosításokban, egyre inkább népszerűsítik az ajánlataikat, megéri nekik ebben az üzletágban is részt venni, hiszen itt még viszonylag alacsony a kárhányados – mondta el a szakember. A hazai biztosítótársaságok közül a Groupama lépett előre ezen a területen, a franciaországi anyavállalata is a mezőgazdasági biztosításokból nőtte ki magát jelentős piaci szereplővé.


Ez a weboldal sütiket használ

A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató