Római múlt a mikházi Limesparkban

Kiállítások, kutatóközpont, újjáépített torony

Mikházán 2013 óta zajlanak tervásatások a római kori (Kr. u. 2-3. század) katonai tábor és az itteni életmód feltárására. Az eddigi bemutatóterek megújultak, újak is épültek, és hamarosan láthatóvá teszik az eddigi eredményeket is a megújult és Limespark névre átkeresztelt mikházi régészeti parkban. Minderről Pánczél Szilamér Péter, a Maros Megyei Múzeum keretében működő római limeskutató központ vezetője, a Maros Megyei Múzeum osztályvezető régésze számolt be a Népújságnak.

Nemrégiben több újdonságról is beszámolt a Maros Megyei Múzeum a tavalyi mikházi tervásatások kapcsán. Mint kiderült, a tavaly előkerült leleteket feldolgozták, és úgy gondolták, érdemes az eddigi ismeretanyagot megosztani másokkal is.

Tavaly nyáron az egykori katonai erődítmény parancsnoksági udvarán három igen érdekes és fontos leletegyüttest tártak fel. Ezek egyike az udvar déli oldalán levő egykori fegyverraktár, amelyek feltárását régebb elkezdték, de most fejezték be, és ahonnan fontos katonai leletanyag került elő: saruszegek, katonai viselet elemei, valamint nyílhegyek.

Az udvar déli részén álló kút feltárását is befejezték: a négyszögletes, kővel kirakott kút vize valamiért megromolhatott, ezért feladták azt, és elkezdték betömni, így nagy mennyiségű kerámiaedényt találtak benne a régészek. A magas vízállásnak köszönhetően még a szerves anyagok is megmaradtak a földben, például a vizeskorsók kiemelésére használt spárga egy töredéke is. A kút betömésének utolsó fázisából való az a bronzkancsó is, amelyet egykor vízmelegítésre használtak. A már restaurált tárgy azért is fontos, mert Mikházán eddig nem találtak ilyen jó állapotban fennmaradt bronztárgyat.

Már az ásatások kezdetén körvonalazódott a kúttól északra egy viszonylag nagy gödör, ennek a szerepét is sikerült végre tisztázni. Amikor az említett kutat a rómaiak feladták, a vízellátást továbbra is meg kellett oldani, ezért egy nagy méretű víztároló medencét (ciszternát) alakítottak ki erre a célra. Ezt fakerettel erősítették meg, és a vízben jól fennmaradt a felhasznált kemény fa. Innen is izgalmas leletanyag került napvilágra, az épületek tetejéről belehullt cserépdarabok, de egy római oltárkő is beledőlt, ám sajnos ennek felirata elveszett. A ciszterna az erődítmény feladása után fokozatosan feltelt, feltárását nyáron folytatni szeretnék.

Befejeznék a feltárásokat

Hosszú évek óta külföldi (németországi, magyarországi) és hazai (főleg kolozsvári és marosvásárhelyi) egyetemek oktatói és hallgatói, régészek, műszaki szakemberek, építészek, restaurátorok, geofizikusok, művészettörténészek végeznek itt nyaranta feltárási munkálatokat a Maros Megyei Múzeum szakembereivel közösen. Mivel tavaly a régészeti parkban építkezési munkálatok zajlottak, csak kis létszámú csapat tudott az elmúlt évben feltárásokat folytatni, de remélik, hogy idén nyáron visszatérhetnek a partner egyetemek is, hogy együtt feltárják és megértsék ezt az UNESCO-világörökségi helyszínt. Az elsődleges cél az volna, hogy befejezzék a parancsnoksági épület és a ciszterna feltárását és állagmegőrzését (konzerválását).

Összetett, felújított Limespark nyílik

A mikházi régészeti parkként ismert területet Limesparkká keresztelték át, hogy a név is egyértelműbben utaljon arra, mit találhatnak itt a látogatók. Az itteni épületekben főleg a római határ (limes) védelmével, a hadsereggel és hétköznapokkal kapcsolatos új kiállítások lesznek a jövőben, újranyitják az időkapszulákat (time box) is, és ezenkívül három új kiállítással is várják a látogatókat. Az egyik témája a római úthálózat, közlekedés lesz, az, hogy miként épült be a mikházi lelőhely egy tágabb környezetbe, milyen tárgyakat használtak ezen a római határszakaszon. Az egész Maros megyei határszakaszhoz kapcsolódóan is lesznek itt kiállítva kiemelt leletanyagok (Marosvécstől Sóváradig), bár a leggazdagabb anyagot Mikházáról tudják bemutatni, hiszen itt voltak a legnagyobb feltárások.

A koronavírus-világjárvány idején feltárták a katonai erődítmény egyik saroktornyát, ennek megtörtént egy volumetrikus rekonstrukciója, hogy a látogatók számára is nyilvánvalóvá váljon, hogy mekkora léptékű egykori erődítményről van szó. Ezt a háromszintes tornyot részben újjáépítették, ugyanakkor egy védőépületet is készítettek, hogy a látogatók szemügyre vehessék a torony alatti, immár közel kétezer éves romokat. A toronyban a római íjászatról és ostromgépekről szóló kiállítást rendeznek be.

A mikházi régészeti park fejlesztése az elmúlt években valósult meg a Hívogató Románia program keretében, és egyik kiemelt része a római katonai táborok útvonalának. A 2,11 millió eurós uniós támogatást a Maros Megyei Tanács pályázta meg és hívta le a Maros Megyei Múzeum számára az országos helyreállítási program (PNRR) keretében.

A telken négy, a 19–20. század fordulójáról származó épületet (két lakóházat, egy nyári konyhát és egy gabonást) felújítottak, továbbá épült két csűrszerű épület, ezek egyike látogató- és kiállítótér lesz, a másik kutatóközpont, és készült egy múzeumpedagógiai helyiség is. 

Újjáépült a saroktorony, és elkészült a védőépítménye, és az egész területen igyekeztek tájépítészeti megoldásokkal megjelölni az egykori területhasználatot: a római út egy része, a katonai tábor fala, az erődöt védő árkok, töltések mind növényi beültetéssel vannak jelezve.

A látogatóközpont elsődleges célja a meglévő kiállítófelületek bővítése, de az is, hogy megfelelő kutatási hátteret biztosítson, így könyvtárat, konferenciatermet és kísérleti régészeti laboratóriumot is kialakítottak az egyik csűrben.

Vigyáztak arra, hogy olyan épületek szülessenek itt, amelyek beleilleszkednek ebbe a rusztikus kultúrtájba, azaz építkezési arányaikban és használatban beleilleszkedjenek a parasztporták építkezési szerkezetébe – magyarázta el lapunknak Pánczél Szilamér Péter.

A Limesparkot és teljes látványanyagát a tavasszal nyitja meg a megyei múzeum.