Román–holland diplomáciai vita Schengen ürügyén
Hollandia egyre nyilvánvalóbban ellenzi Románia befogadását a schengeni övezetbe, ami diplomáciai vitát eredményezett a két állam között.
Hollandia egyre nyilvánvalóbban ellenzi Románia befogadását a schengeni övezetbe, ami diplomáciai vitát eredményezett a két állam között. Ennek legújabb fejleményeként bekérették a bukaresti külügyminisztériumba Hollandia nagykövetét.
A találkozón Teodor Baconschi tárcavezető Tanya van Goolnak a szemére vetette és visszautasította holland diplomaták korábbi kijelentéseit, amelyek szerint Románia „nem jogállam”. A Radio France International értesülése szerint erre a minősítésre EU-nagykövetek múlt heti brüsszeli találkozóján ragadtatták magukat a nyugat-európai állam képviselői, amikor a romániai igazságügyi reformmal kapcsolatos problémák kerültek szóba. A megjegyzésekre már kedden reagált Cătălin Predoiu igazságügyi miniszter. Közleményében rámutatott, hogy a diplomaták „nyilvánvalóan összetévesztették a jogállamot az igazságügyi reformmal”. Predoiu szerint „az efféle kijelentések sajnálatosak, indokolatlanok és nem helyénvalóak”, továbbá alkalmasak arra, hogy rontsák egy uniós tagállam hírnevét.
A holland nagykövettel folytatott csütörtöki beszélgetés során Baconschi hangsúlyozta: a jogállamiság kritériumainak Románia általi betartását már az uniós csatlakozási tárgyalásokon mérlegre tette Brüsszel, majd ezt az ország EU-felvételének ratifikálási eljárása során valamennyi tagállam, beleértve Hollandiát is, hivatalosan elismerte – mutat rá a bukaresti külügyminisztérium nyilatkozata.
Egy idén februárban megjelent sajtóinterjúban Tanya van Gool amiatt bírálta Romániát, hogy 2007 óta elég hosszú idő állt rendelkezésére az igazságügyi reform végrehajtásához, ám az első tényleges eredményeket csak 2010-ben tudta felmutatni. Gerd Leers holland bevándorlásügyi miniszter június 9-én – az Európai Parlament határozata után, amely kedvezően foglalt állást Románia és Bulgária schengeni csatlakozásához – kijelentette: hazája a pozitív strasbourgi határozat dacára csak 2012-ben fog dönteni a két balkáni állam befogadásáról a schengeni övezetbe.
