Románia a költségvetési hiány terhére növeli védelmi kiadásait
Románia mintegy 700 millió lejjel növeli idén védelmi kiadásait, miután megszerezte nemzetközi hitelezőinek jóváhagyását a költségvetési hiány emeléséhez – jelentette be hétfőn Victor Ponta miniszterelnök, az ukrán válságra hivatkozva.
Románia mintegy 700 millió lejjel növeli idén védelmi kiadásait, miután megszerezte nemzetközi hitelezőinek jóváhagyását a költségvetési hiány emeléséhez – jelentette be hétfőn Victor Ponta miniszterelnök, az ukrán válságra hivatkozva.
A védelmi minisztérium a július elején esedékes költségvetés-kiigazításánál kapja meg a hivatalos felhatalmazást a kiadások növelésére, erről azonban már megszületett az elvi döntés – mutatott rá a kormányfő. Hozzátette: a pénzt a hadsereg korszerűsítésére szánják, és ebből főleg a védelmi ipar fog megrendelésekhez jutni.
Ponta elmondta: nem más területek forrásait csökkentik, hanem a költségvetési hiányt növelik a GDP 0,2 százalékával. Ehhez állítólag a kormány már megszerezte a hitelintézetek jóváhagyását. Románia a Nemzetközi Valutaalappal és az Európai Bizottsággal tavaly ősszel megkötött elővigyázatossági hitelszerződésében azt vállalta, hogy költségvetési hiányát 2,5-ről la 2,2 százalékra csökkenti.
A miniszterelnök már április elején jelezte: Romániának vállalnia kell egy feszült térségben betöltött „NATO-határország” szerepét és 2018-ig minden évben 0,2 százalékkal (több mint negyedmilliárd euróval) fogja növelni védelmi költségvetését, amíg eléri a GDP két százalékát.
Ponta hétfőn azt is közölte: Románia támogatja Donald Tusk lengyel miniszterelnöknek az európai energiaunió létrehozásáról szóló javaslatát, megítélése szerint ugyanis az Európai Unió tagállamainak előnyösebb lenne egységes piacként tárgyalni Oroszországgal az energiaimportról.
„Most mind a 28 tagállamnak külön-külön kell megállapodnia Oroszországgal az energiaárról, és van aki jobb, van aki rosszabb árat tud kialkudni, a politikai érdekek függvényében. De 28 európai ország, amely egységes politikát követ az orosz energiaimport tekintetében, sokkal erősebb tárgyalópartner lenne a krími agresszió után egyre komplikáltabbá váló európai-orosz kapcsolatban” – mutatott rá a miniszterelnök.
