Romániai magyar könyvtárosok vándorgyűlése Marosvásárhelyen

Előtérben a mindennapi munka kihívásai

Idén a Maros Megyei Könyvtár volt a házigazdája a romániai magyar könyvtárosok vándorgyűlésének. A múlt héten, október 12–13-án Marosvásárhelyen zajlott szakmai együttlét tapasztalatairól Lázok Klárát, a Teleki-Bolyai Könyvtár főkönyvtárosát kérdeztük, aki Agyagási Hajnallal, a Maros Megyei Könyvtár főkönyvtárosával közösen szervezte meg a vándorgyűlés programját.

– Mi az elsődleges célja ennek a találkozónak?

– A Romániai Magyar Könyvtárosok Egyesülete (RMKE) periodikusan szokta megszervezni vándorgyűlését, tavaly Udvarhelyen volt a találkozó. Az idei a Maros Megyei Tanács, a Communitas Alapítvány és a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. támogatásával zajlott, és 63 résztvevője volt, megyei, városi, községi, illetve iskolai és egyetemi könyvtárak is képviseltettek. A lényeg éppen ezen a sokféleségen van, pontosabban azon, hogy minél több szakterületről és Erdély, illetve Románia minél több régiójából gyűljenek össze a könyvtárosok, hogy minél több problémát lehessen érinteni. Ugyanakkor a vándorgyűlések célja bemutatni a vendéglátó település könyvtárait. 

Elektronikus katalógus építése és követendő jó példák

– Milyen problémák merültek fel az idei együttléten, min volt a hangsúly?

– Arra törekedtünk, hogy minél gyakorlatiasabb legyen a vándorgyűlés tematikája, elsősorban a mindennapi könyvtári munka kihívásairól szóljon, tehát nem annyira az újdonságokról, hanem inkább arról, amibe megszokott feladataink végzése közben nap mint nap beleütközünk. A legfontosabb terület, ami előtérbe került – és amiről nagyon eredményes volt a beszélgetés –, az elektronikus katalógus építése volt. A legtöbb könyvtár ugyanazzal a könyvtári szoftverrel, a Qultóval dolgozik, ebből kiindulva megpróbáltuk beazonosítani azokat a problémákat, amelyeket esetleg már valamelyik könyvtár megoldott, így tudtunk egymásnak segíteni, ugyanakkor azokat a nehézségeket is számba vettük, amelyekkel még valamennyi könyvtár küszködik. Az ilyen helyzetek megoldására meghívtuk az említett könyvtárosszoftver készítőinek a képviselőit, Tóth Kornélt, a szoftvercég igazgatóját és Pancza János szakembert. A két vendég igyekezett helyben megoldani a katalógusépítésben felmerülő problémákat, illetve hosszú távú megoldásokat keresett. Ez volt tehát az egyik fontos – és talán legeredményesebb – egysége a találkozón zajló eszmecseréknek. Emellett különböző közkönyvtári problémákról is szó esett, például az adományok megfelelő felhasználásáról, arról, hogy ez hogyan történik az egyes intézményekben, továbbá a különleges könyvtári tevékenységek is bemutatásra kerültek. Ezek az úgynevezett jó gyakorlatok, amelyeket azért fontos ismertetni, mert ha valahol már beváltak, akkor lehet, hogy a vándorgyűlés egyik-másik résztvevője rádöbben arra, hogy ezt a saját könyvtárában is meg tudja valósítani. Ebben is rejlik ezeknek a szakmai eszmecseréknek az egyik legfőbb haszna.

– Említsünk meg néhányat ezek közül a jó példák közül.

– A mi kövesdombi fiókkönyvtárunknak például rendkívül sikeres közösségi programjai vannak Illyés Claudia könyvtárosnak köszönhetően, aki az időseket rendszeresen kirándulni viszi, és a gyermekekkel is foglalkozik. Ezeket a tevékenységeket Claudia be is mutatta a vándorgyűlésen. A gyergyószentmiklósi könyvtár igazgatója, Vincze Csilla egy másik, egészen különleges kezdeményezésről számolt be, a Lovak a könyvtárban című gyermekprogramról. Ennek keretében a gyergyószentmiklósi városi könyvtár hatalmas kertjében lovakról szóló könyvekkel kapcsolatos foglalkozásokat szerveznek, és lovas egyesületek bevonásával ezt igazi „élő lovas” tevékenységekkel teszik élményszerűvé. Ez nyilván hatalmas tömegeket vonz be a könyvtárba, és az oda belépő gyermekek a későbbiekben nem csak a lovas könyveket fogják kivenni.

Láthatóvá tenni egymást

– Mire összpontosult még a figyelem a találkozón?

– Az elektronikus katalógus és a közkönyvtári jó gyakorlatok tematikája mellett az eszmecsere harmadik tömbjében egy romániai magyar könyvtáros-adatbázis megvalósítását próbáltuk megtervezni. Ez azért nagyon fontos, mert a miénkhez hasonló, tömbmagyarság lakta vidékeken, ahol az emberek rendszeresen látogatják a könyvtárat, legtöbbször nem is tudatosul az, hogy mennyire fontos egy szórványtelepülésen vagy egy kis faluban a könyvtár szerepe. A szóban forgó adatbázis azt mérné fel, hogy Erdélyben, illetve Romániában hol vannak magyar könyvtárosok és magyar gyűjtemények, nem feltétlenül csak a nagyok, hanem a kisebb egyházi, egyesületi, alapítványi, kisközösségi jelleggel működők is. Ha be tudjuk azonosítani ezeket a könyvtárakat és gyűjteményeket, utána a munkájukat is könnyebben tudjuk segíteni. Ennek az adabázisnak a módszertani alapjait próbáltuk lefektetni, gyakorlatilag a későbbi munkát megtervezni. A találkozó alkalmával ugyanakkor végigvezettük a kollégákat a Maros Megyei Könyvtár különböző részlegein, egy fél napot pedig a Teleki Tékában töltöttünk, és bemutattuk az itt folyó szakmai és közösségi tevékenységeket. Összességében ennek a vándorgyűlésnek az volt a lényege, hogy az ismereteinket, tapasztalatainkat kötetlen formában átadjuk egymásnak, tudjunk egymásról, egymás munkájáról, és mindenki átvegyen számára hasznosnak, használhatónak tűnő ötleteket, amelyeket otthon megvalósíthat. Mindez, valamint a közös élményekkel való gazdagodás az alapja a további együttműködésnek is.