Rossz törvénynek mi a vége?

Negyed évszázada jelent meg a 18-as számú földtörvény, ennek ellenére nem elhanyagolandó azok száma, akik mindmáig reményvesztetten várnak a birtokba helyezésre. A földterületek visszaszolgáltatásának végeláthatatlan folyamatáról, a késlekedések okairól, a gondok megoldásának lehetőségeiről György Sándor földmérő szakemberrel és Nagy Zsigmond megyei alispánnal beszélgettünk.

A rendszerváltást követően törvénymódosítás törvénymódosítást követett, 1991-ben hetek, hónapok alatt kellett ész, rajz, azonosító nélkül piacra dobni több tízezer birtoklevelet, így a nagy összevisszaságban 25 év alatt sem sikerült a folyamat végére érni, és most szakemberek, földtulajdonosok vagy azok örökösei saját bőrükön tapasztalják a rendszer hiányosságait. Az 1991. évi 18-as számú földtörvényt követően az állam jókora összegeket utalt ki a földosztó bizottságok tevékenységére, ezért a helyi tanácsoknak most már nem áll módjukban újabb állami támogatást igényelni az egykor el nem végzett munkákra. 2000-ben az 1-es számú törvénnyel – melynek értelmében az eredeti földterületeket kellett visszaszolgáltatni – megpróbálták ugyan a 18-as földtörvény hiányosságaiból adódó gondokat orvosolni, nem sok sikerrel. A 2013. évi 165-ös törvény a földvisszaszolgáltatást volt hivatott felgyorsítani, ugyanis 2016. január elsejéig minden birtoklevelet ki kellett volna állítani. Ezt az időpontot meghosszabbították még egy évvel, ám a szakemberek szerint jelen körülmények közt így is kivitelezhetetlen. Ahhoz ugyanis előbb parcellázási tervek elkészítésére, újbóli földmérésre és rengeteg adminisztratív munkára lenne szükség. A törvény előírásai értelmében pedig a vissza nem szolgáltatott területek a Nemzeti Földalapba kerülnek majd. 

 

Ajándékterületek – törvényesen

Olvasói panaszok nyomán próbáljuk a birtokba helyezésért felelős helyi önkormányzatok álláspontját megérteni, a rosszhiszeműséget kizárva a labirintusból kivezető szálakat megtalálni, ezért az Agy Top Kft. ügyvezetőjét, György Sándort kértük meg, kalauzoljon el a földtörvények változó világában.

– Mi a magyarázata annak, hogy mindmáig sokan a megszabott határidőben benyújtott kérvényezésük ellenére sem kaptak birtoklevelet? 

– A rendszerváltás utáni földvisszaigénylések idején rengeteg birtoklevelet állítottak ki tévesen, amelyek kijavítása lassan majdhogynem lehetetlen. A nagy összevisszaság egyik kiindulópontját épp a 18-as számú földtörvénnyel okozták, mivel a „helyreállítás” mellett a „létesítés” címszó is bekerült a törvénybe. Ennek értelmében akár 10 ha-t is kaphattak olyanok – vidéki értelmiségiek, mezőgazdasági szakemberek stb. –, akiknek az adott településen sosem volt földterületük. Az említett törvény a visszaszolgáltatás mellett lehetővé tette a „földosztogatást” is „létesítés/constituire” címszó alatt, és ez párhuzamosan zajlott a visszaszolgáltatással, holott logikusan a visszaszolgáltatás befejeztével kellett volna a fennmaradó földterületekből „ajándékozni”. Az egykori földosztó bizottságok tagjai nem vették figyelembe a szakemberek tanácsát, kihasználták a törvény adta lehetőségeket, és visszaélések is szép számban történtek. 1991-ben a megyei prefektúra levéltárából a régi gazdasági lajstromokat leszállíthatták a helyi önkormányzatokhoz, akkor még azokból is lehetett tájékozódni, majd a kérvényezett és jóváhagyott földterületek papírjai újra visszakerültek a prefektúra levéltárába. Gond az is, hogy kevesen élnek azok közül, akiktől a rendszerváltás előtt elállamosították a földeket, akiknek alá kellene írniuk az okiratokat, az örökösök előkerítése pedig legtöbbször akadályokba ütközik. A 2000 és 2004 közötti birtokba helyezések magukon viselik a földtörvények alkalmazásáért felelős helyi földosztó bizottságok felületes munkáját, a szakemberhiányt is. Akkor a parcellák azonosítása nélkül adták ki a birtokleveleket, közülük sok kiegészítésre, javításra szorul, ezt pedig a tulajdonosnak kell kérnie. Előfordult, hogy különböző törvények alapján ugyanarra a területre több birtoklevelet is kiadtak különböző személyeknek. Ahhoz, hogy a területeket telekkönyvezzék, a parcellázási tervek átvételekor összeállított dokumentációnak tartalmaznia kell a tulajdonosok személyazonossági okmányainak másolatait, melyek sok esetben hiányoznak.

 

Felmérések, telekelések – saját költségre

– Mi a teendője annak, aki az eltelt huszonöt év után végre hivatalos eljárással birtokba szeretné venné ősei földjét, de az önkormányzati elöljárók rosszhiszeműségből vagy tudatlanságból ezt megakadályozzák? 

– A legjárhatóbb út az, ha bírósági végrehajtóhoz fordul, és segítségével kérvényezi az okiratokkal bizonyítható tulajdonjogot. A bírósági végrehajtó révén a tanácsot, valamint a földosztó bizottság mindenkori elnökét, a polgármestert bíróságra lehet idézni. Fontos, hogy nyoma maradjon minden kérvényezésnek, ellenkező esetben szándékosan vagy anélkül, de süllyesztőbe kerülhetnek bizonyos kérvények. Sok tanácsnál elegánsan megoldották, ha nem is rendezték teljes mértékben a birtoklevelek helyzetét, legalább tudják, hogy hányadán állnak. Az országos kataszterezési program sem szolgál sok reménnyel, mert amellett, hogy a parcellákat beazonosítják, a hagyatéki tárgyalások, elosztások újabb bonyodalmakkal járhatnak. Sajnos, olyat nemigen találni, hogy a papíron lévő adatok egyeznének a dűlőkben lévő földmennyiséggel – hangsúlyozta a szakember.

– Vannak esetek, amikor egy-két hektáros terület birtokba helyezési eljárását azzal utasítják el, hogy a telekeléshez több tíz hektáros dűlőt kell felméretnie a tulajdonosnak, ami nagyon sokba kerülhet. Miért kell a teljes dűlőt felméretnie egy magánszemélynek?

– Azokon a területeken, ahol hiány mutatkozik, az egész dűlőt fel kell újra mérni annak érdekében, hogy egy-két parcellát behelyezzenek, ami valóban költséges egy magánszemélynek, de ezt a tanács nem finanszírozhatja. Akinek már be van telekelve a földterülete, az nem mond le néhány árról sem, így marad az egyetlen járható út, a teljes dűlő felmérése saját költségre vagy több tulajdonos társulva, ahhoz, hogy a szóban forgó földterületet beilleszthessék. A sok bonyodalom közepette még így sem biztos, hogy a következő lépés sikeres lesz, ezért olyan szakemberekhez kell fordulni, akik otthonosan mozognak ezen a területen, illetve kimondottan erre szakosodtak. 

Az országos ingyenes kataszterezési program sem fogja megoldani a magánszemélyek földterületei körüli jogi vitákat.

 

A földtörvények bonyolították a visszaszolgáltatást

A birtoklevelek kibocsátásának lemaradását Nagy Zsigmond alprefektus abban látja, hogy a helyi földosztó bizottságok szintjén nem dolgoznak a megfelelő ritmusban, az okok pedig sokrétűek. Egyrészt azok a mezőgazdasági szakemberek, akik a '90-es években elkezdték a munkát és ismerték a földterületek elhelyezkedését, az illető települések helyzetét, lassan nyugdíjba vonultak, és a helyükbe kerülő fiatalabb generáció olyan új helyzetbe csöppent, amivel nem tud mit kezdeni. Az eltelt 25 év alatt több földtörvény született, ami a helyzetet sok esetben túlbonyolította. A prefektusi intézmény megpróbált az önkormányzatok segítségére lenni a tavalyi 45-ös számú megyei földbizottsági határozattal, amelyben pontosították, hogy a különböző aktacsomók, amelyek a megyei földosztó bizottság asztalára kerülnek, milyen dokumentumokat kell tartalmazzanak. Erre azért volt szükség, mert a főispánságra nagyon sok hiányos aktacsomó érkezett, amelyet visszafordítottak a polgármesteri hivatalokba. Akár a kataszteri hivatalhoz, akár a megyei bizottsághoz letett dossziénak kötelező módon tartalmaznia kell a következő nyilatkozatot is: „Az aktacsomóban található okiratok hitelességéért, helyességéért, eredetiségéért és meggyőző erejéért teljes felelősséget vállalunk”. Ezt az önkormányzatok nehezményezik, mert alá kell írja a bizottság, a polgármester és a közigazgatási egység titkára. 

– Azon földterületek tulajdonosai, akik visszaigényelték egykori tulajdonukat, de mindmáig nem kaptak birtoklevelet, reménykedhetnek még? Van-e valamilyen jellegű határidő megszabva?

– Azok a földtulajdonosok, akik éltek a négy földtörvény adta lehetőség bármelyikével, és kérvényt tettek le, amelynek függelékét a főispáni hivatal annak idején érvényesítette is, meg kell kapják a birtoklevelet. Most lehetőség van részleges birtoklevelet (Titlu parţial) is kiadni, de annak előfeltétele a kataszteri hivatal által láttamozott parcelláris terv. Azok, akik egyáltalán nem adtak le kérvényt, elveszítették a visszaszolgáltatáshoz való jogukat. Mindenik földtörvény határidőket szabott meg, mindenik hatályvesztő határidő volt, aki akkor nem igényelte vissza a földjét, most már nem kérvényezheti.

– Mit tehet az, aki 25 év elteltével már nem tudja bizonyítani, hogy adott le visszaigénylési kérvényt?

– Minden kérvénynek nyoma kellett maradjon, azokat ugyanis iktatták. A 18-as törvénnyel benyújtott kérvényekre mindenki kapott egy igazolást, „Adeverinţă”, amellyel bizonyítani tudja, hogy mekkora területre jogosult. Amennyiben a volt tulajdonos vagy annak örökösei nem kapnak választ arra a kérdésre, hogy ennyi idő alatt miért nem rendeződött a helyzet, a közigazgatási bírósághoz fordulhat(nak), ami az idős, vidéki emberek számára bonyolult lehet. Sajnos, a legnehezebb kérések maradtak a végére, főképp ott, ahol a földterületek helyzete összekuszálódott. 

– Miért szünetelt 2013 és 2014 augusztusa között a birtoklevelek kiadása?

– A birtoklevelek kiadását azért állították le, mert amíg nem készült el mindenik közigazgatási egységen belül a földmérleg, amely megállapította, hogy mennyi a tartalék, egyáltalán van-e pluszterület ,vagy hiány mutatkozik, addig nem lehetett újabb birtokleveleket kiadni. Tavaly februárig minden önkormányzat le kellett tegye a kataszteri hivatalokhoz a földmérlegét, így most újra lehet reménykedni abban, hogy felgyorsul a birtoklevelek kibocsátása. 

– Mire számítson az igénylő, amennyiben az illető településen földterülethiány van?

 – A földörvényekkel 10 ha-t, majd 50 ha-t adtak vissza, a 18-as törvény azonban olyanokat is feljogosított területigénylésre, akik nem rendelkeztek földterülettel, így az eredeti tulajdonosoknak az utólag megjelent törvények ellenére sem volt már miből osztani. Akiknek nem maradt, azok felkerültek valamelyik kárpótlási listára. A 165-ös földtörvény értelmében ott, ahol van földtartalék, abban a sorrendben, ahogy a kérvényeket letették, a volt tulajdonosok vagy azok örökösei természetbeni kárpótlásban kellene részesüljenek. Ahol nincs földtartalék, vagy ahol nem jut mindenkinek, ott a helyi bizottság össze kell állítson egy aktacsomót, ami a prefektúrán keresztül felkerül Bukarestbe az Országos Tulajdon-visszaszolgáltató Hatósághoz.

 

„A helyi önkormányzatoknál van a megoldás”

– Mi a teendő abban az esetben, ha rosszhiszeműség vagy egyéni érdekek állnak a háttérben, és szándékosan elfektetik az aktacsomót, a földtulajdonos pedig kiszolgáltatott helyzetben van?

– Mindenképp a polgármesteri hivatal kötelessége összeállítani az aktacsomót, amit vagy a kataszteri hivatalhoz, vagy a megyei földosztó bizottsághoz továbbítanak. Amennyiben a földtulajdonos úgy érzi, hogy szándékosan késleltetik a birtokba helyezését, panaszt tehet le a helyi polgármesteri hivatalhoz, ahonnan 30 napon belül a törvény értelmében választ kell kapjon. A prefektusi hivatalhoz is lehet panaszt letenni, online petíció benyújtására is lehetőség van a hivatal honlapján, a főispáni hivatal pedig felszólítja az illető polgármesteri hivatalt, hogy oldja meg a birtoklevél kiadását vagy esetenként a birtokba helyezést. Szintén a helyi bizottság kell összeállítsa azt a dokumentációt, amely a prefektusi rendelet alapjául szolgál azokban az esetekben, amikor a tulajdonos birtoklevelet kér az államosított belsőségre. Nincs kompromisszum, vagy teljes az aktacsomó, vagy sem. Mielőtt a megyei földosztó bizottsághoz kerülne a dosszié, egy jogászokból álló technikai bizottság alaposan áttanulmányozza, sokszor 3-4 oldalas szakvéleményezést készít, és amennyiben nem megfelelő, nem kerül a bizottsághoz, hanem visszaküldik az illető önkormányzathoz, ebből is sok késlekedés származik. Egyébként december 31-éig több mint harmincezer birtoklevelet kellene kiadni a megyében.

A megyei főispáni hivatal keretében működik ügyfélfogadási iroda (Compartiment pentru informare si relaţii publice), amelyet az Enescu utcából nyíló hátsó bejáraton lehet megközelíteni. Az esetleges gondokat ott lehet megbeszélni, az ügyfélfogadás az utolsó eszköz. A prefektusnak kedden 10 órától, az alprefektusnak szerdán 10 órától van ügyfélfogadása, erre az előbb említett irodában kell feliratkozni.