Schmitt Pál Kolozsváron
A magyar államfő a Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság meghívására érkezett a városba, ahol Florin Stamatian, Kolozs megye prefektusa fogadta.
Schmitt Pál vasárnap találkozik Alin Tisével, a Kolozs megyei Tanács elnökével és Fekete Emőkével, a testület alelnökével, illetve megbeszélést folytat László Attilával, Kolozsvár RMDSZ-es alpolgármesterével, majd kíséretével a Liszt-év tiszteletére rendezett ünnepi szentmisén és orgonakoncerten vesz részt.
Schmitt Pál magyar köztársasági elnök vasárnap kora délután megkezdte kétnapos kolozsvári látogatását.
A magyar államfő a Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság meghívására érkezett a városba, ahol Florin Stamatian, Kolozs megye prefektusa fogadta.
Schmitt Pál vasárnap találkozik Alin Tisével, a Kolozs megyei Tanács elnökével és Fekete Emőkével, a testület alelnökével, illetve megbeszélést folytat László Attilával, Kolozsvár RMDSZ-es alpolgármesterével, majd kíséretével a Liszt-év tiszteletére rendezett ünnepi szentmisén és orgonakoncerten vesz részt.
A köztársasági elnök a nap végén a száztagú cigányzenekarnak a Kolozsvári Magyar Napokat lezáró koncertje előtt mond beszédet, majd hétfőn – az esemény fővédnökeként – megnyitja a Nemzetközi Hungarológiai Kongresszust.
Schmitt Pál látogatása alatt találkozik az erdélyi magyar egyházak, illetve politikai és érdekvédelmi szervezetek vezetőivel, emellett hat köztársasági érdemérmet, illetve további tizenhárom állami kitüntetést is átad. Az államfő továbbá felkeresi a magyarpalatkai református iskolát, valamint a válaszúti szórványkollégiumot és a Mezőségi Néprajzi Múzeumot is.
Áltéma a Mátyás-szoborra kitett tábla?
Florin Stamatian Kolozs megyei prefektus vasárnap, a kolozsvári látogatáson tartózkodó Schmitt Pál magyar köztársasági elnöknek azt mondta, a Mátyás-szoborra helyezett, Iorga-idézetet tartalmazó tábla „apró, álfélreértés”.
Florin Stamatian Kolozs megyei prefektus a kormányhivatalban találkozott a nem hivatalos látogatáson tartózkodó Schmitt Pál magyar köztársasági elnökkel, aki nem nyilatkozott a sajtónak.
A találkozó végén Stamatian azt mondta, Schmitt Pál a kolozsvári Mátyás-szoborra helyezett tábláról kérdezte.
„A Mátyás-szobor kapcsán elhangzott kérdésre azt mondhatom, amit neki is elmondtam: az egy apró, álfélreértés, hiszen 1989-ben, a forradalom után is leromboltuk a Lenin-szobrokat, elrontottuk a templom mögötti tankot, amely szenvedéseinket, múltunkat, történelmünket jelképezte, abban a pillanatban tönkretettük a szimbólumokat. Azt hittük, szimbólumok megsemmisítése révén kitörölhetjük a történelmet, holott az ugyanaz marad, csak a szimbólumokat semmisítettük meg, és talán a jövő nemzedékek nehezebben értik meg, mit éltünk át, ha azok a szimbólumok már nincsenek”, fejtette ki Stamatian.
Mint mondta, a kolozsváriak büszkék Mátyás királyra.
„Ugyanez történt 1920-ban, amikor a lakosság a Mátyás-szobor megsemmisítését vagy elköltöztetését kérte, Nicolae Iorga, egy nagy román hazafi megoldást talált. Egy táblácska, diplomatikus és történelmi megfogalmazás révén akarta hangsúlyozni Nicolae Iorga román származását. Nem azt akarta hangsúlyozni, amint ma értelmezik, hogy mi győztük volna le, hanem a román származását akarta hangsúlyozni, hiszen büszkék vagyunk rá, szerepel történelmünkben, balladáinkban, a népi emlékezetben, büszkék vagyunk Hunyadi Mátyásra, Hunyadi Jánosra, a törökök elleni győzelmeikre, az európai történelemhez való hozzájárulásukra. Mátyás király olyan történelmi személyiség, amely mindkét népé, a tábla pedig nem sértő, hanem csak román származását hangsúlyozza, és ezt bizonyítja a Mátyás szülőháza is, amelyet becsülünk és szimbólumként használunk. Egy Kolozsvárról szóló könyvet is felajánlottunk, Kolozsvár szimbóluma Mátyás király marad”, magyarázta Stamatian.
