A segítő szándék csak a sajtót érdekelte

Uborkaszezon kellős közepén csekély az érdeklődés a szemináriumok, tájékoztató jellegű megbeszélések iránt. Erről a Continental Szállóban a gyulafehérvári AS 2001 Egyesület tegnapi rendezvényén is meggyőződhettünk.

Uborkaszezon kellős közepén csekély az érdeklődés a szemináriumok, tájékoztató jellegű megbeszélések iránt. Erről a Continental Szállóban a gyulafehérvári AS 2001 Egyesület tegnapi rendezvényén is meggyőződhettünk.

A szeminárium meghirdetett célja az volt, hogy segítséget nyújtson a börtönből szabadulóknak a munkaerőpiacon való elhelyezkedésben. Kétségtelenül létfontosságú kérdésről van szó, azonban a szervezőkön és a sajtón kívül szinte senki sem volt a teremben. A megkeresett több mint 150 vállalat, potenciális munkaadó közül is csak egy, a dicső-szentmártoni CARS téglagyár mutatott érdeklődést az ajánlat iránt.

150 cégből csak egy jelentkezett

A CARS személyzeti osztályvezetője elmondta, a válság miatt a téglagyárnál 700-ról 170-re csökkent a foglalkoztatottak száma. Őket is csak idénymunkára tudják felvenni, hiszen télen le kell állniuk a termeléssel. Adott körülmények között a munkavállalóknak nem kedvez az évi 7-8 hónapos munkaidő, hiszen legtöbbjüknek családja van.

– Arra gondoltam, hogy eljövök erre a szemináriumra, meghallgatom az ajánlatokat, hiszen az ismertetőjük kedvező volt, ugyanis 6 hónapos időszakra a bérköltség 90 százalékát állják a börtönből szabadultak esetében. A támogatás értéke legtöbb 1200 lej lehet. Ez az ajánlat nagyon jól jönne ilyen válsághelyzetben – mondotta el Rusu Dorin, a CARS osztályvezetője.

A szemináriumon elhangzott, hogy az egyesület – a POSDRU program keretében, amely a 2007-2013 közötti időszakban zajlik – Románia központi, nyugati és északnyugati területén tevékenykedik, 500 elítélt szakképzését vállalta fel, 300 fogvatartottnak nyújt tanácsadást és 100 személy alkalmazását támogatja anyagi finanszírozás révén.

Az egyesület a szamosújvári és a nagyenyedi börtönnel kollaborált eddig, most a marosvásárhelyi börtönt is „célba” vette. Hogy hány elítélt részesül az egyesület szolgáltatásaiban, arra nem kaptunk választ. Viszont megszólaltattak egy olyan személyt, akit támogatott az egyesület. Vallomása szerint sokat segítettek rajta, hiszen egyedül nem birkózhatott volna meg a társadalom előítéleteivel, amikor családja elfordult tőle és anyagi javait elvesztette.

– Képzeljék el, milyen érzés kijönni a börtönkapun úgy, hogy senki sem vár, senki sem nyújt segítő kezet. Én szerencsés helyzetben voltam, mert engem támogattak – mondta a program révén kedvezményezett, börtönből szabadult férfi.

Ha valaki az ilyen szemináriumok hatékonyságáról beszél, csak akkor csatlakozom a véleményéhez, ha ez a gyakorlatban is tetten érhető. Eddig 50 ember helyezkedett el a programnak köszönhetően, ami elenyésző a fogvatartottak számához viszonyítva.