Senki nem akar kereskedelmi háborút

Peking úgy véli, gazdaságát megilleti a „piacgazdasági státusz”, miután teljesítette az ehhez szükséges feltételeket, Angela Merkel német kancellár szerint pedig az Európai Bizottság tisztában van a kötelességével, és dolgozik a megoldáson – hangzott el Li Ko-csiang kínai kormányfő és vendége, Angela Merkel tárgyalásain hétfőn Pekingben. Mindketten kijelentették: nem akarnak kereskedelmi háborút.

Li úgy vélte, az Európai Unión a sor, hogy a 15 évvel ezelőtti, Kína Kereskedelmi Világszervezetbe (WTO) történő belépésekor tett ígéretének hivatalosan eleget tegyen. Jelezte egyúttal: egy kereskedelmi háború senkinek nem tenne jót, különösen a jelenlegi, lassulással jellemzett gazdasági helyzetben.

Merkel jelezte, nem kellene az ezzel kapcsolatos vitát túlságosan érzelmi alapokra terelni. Sajtójelentések utaltak arra, hogy tavalyi kínai útján már kifejtette, Berlin támogatja a státusz megadását, de Kínának még mindig vannak teendői az ügyben, különösen a közbeszerzések piacának megnyitása terén. Most mindehhez annyit tett hozzá, hogy szakértői szinten további egyeztetésekre van szükség, de meggyőződése, hogy lesz megoldás.

Peking tisztában van azzal, hogy Németország, illetve Merkel szava meghatározó a 28 országot tömörítő európai blokkban. És azért erőlteti a kérdést, mert médiajelentésekből ítélve egyes tagországok és Washington részéről nagy a nyomás arra, hogy Kínának mégse ítéljék meg a kereskedelem 

„akadálymentesítésének” számító fontos „elismerést”.

A közelmúltban például a kínai acéltermékek alacsony ára miatt tüntettek Brüsszelben, mert ez az európai acélipart, munkahelyek ezreit veszélyezteti.

A kínai miniszterelnök ezzel kapcsolatban kijelentette, az egyoldalú kereskedelmi protekcionizmussal nem lehet a kérdést megoldani, Kína nem szántszándékkal árasztotta el olcsó acéllal a világot, a lépést épp a piaci körülmények váltották ki. Hozzátette, Peking lépéseket tett a túltermelésből fakadó helyzet kezelésére.

Merkel megbeszélésein még nagyobb szerepet követelt a német vállalatoknak, kijelentette, Németország nyitott a külföldi befektetők előtt, ugyanazt várja el Kínától is. Kiemelte ugyanakkor, hogy viszonossági alapon utat kell nyitni a bankszektorban a kínai bankoknak a német piacon.

Megjegyezte azt is, szeretné, hogy a külföldi nemkormányzati szervezetek (NGO) működését szabályozó új kínai törvény nem nehezítené e civil szervezetek munkáját az országban. Li nyilvánosan ismét ígéretet tett arra, hogy tovább nyitják a kínai piacot a külföldi vállalatok előtt, hogy külföldieket a hazai cégekkel egyenlő elbírálás alá veszik, az üzleti eljárások méltányosak és átláthatóak lesznek.

Li és Merkel pénteken jelen voltak a Daimler AG és a kínai BAIC Motor megállapodásának aláírásán. A két járműipari vállalat 4 milliárd jüan (608 millió dollár) értékű beruházást szentesített, amely pekingi székhelyű közös motorgyártásukhoz kapcsolódik.

Kínai és német vállalatok 96 szerződést írtak alá 15 milliárd dollár értékben a Nemzeti Fejlesztési és Reformbizottság és a német gazdasági tárca által rendezett kétoldalú gazdasági és technológiai fórum alkalmával – tájékoztatott a Hszinhua hírügynökség. Az egyebek mellett a digitális gazdaság és a gazdaság strukturális átalakításának kérdéseit megvitató eseményen mintegy 800-an vettek részt. A Kína és Németország közötti kereskedelmi forgalom tavaly 164 milliárd dollárt tett ki, ezzel Kína Németország 4. legnagyobb kereskedelmi partnere, fordítva pedig Németország az 5. helyen áll.