2006 óta folyamatosan rossz eredményt érnek el a romániai diákok a PISA-teszten, a 2018-as eredményeik azonban egyenesen lesújtóak. Az egyes országok oktatási rendszereit háromévente „vizsgáztató” nemzetközi felmérésen ismét bebizonyosodott, a 2012. és 2015. évi tesztek eredményeit is sikerült „alulszárnyalni”.
A PISA-tesztekkel a 15 évesek matematikai, természettudományos és olvasási kompetenciáit mérik fel, a 2018-as versenyben 79 ország vett részt. A feladatok megoldása elsősorban logikus, gyakorlati gondolkodást igényel, amint az látható a nyilvánosságra hozott példáknál is. Sajnos ezúttal is bizonyosságot nyert, hogy a romániai tanügyi rendszer nem a gyakorlatra, a kritikus gondolkodásra készít fel, ez lehet az egyik oka a rossz eredménynek: az elmúlt három év alatt a funkcionális analfabetizmus aránya 5 százalékkal, azaz 39-ről 44 százalékra emelkedett. (A Wikipédia a funkcionális analfabetizmust úgy definiálja, hogy „az érintett tud írni és olvasni, de nagyon rosszul. Kibetűzi a szavakat, de nem érti meg a használati utasítást, és nem tud a saját örömére olvasni. Ez akadályozza a további tanulást”.)
Románia tehát sereghajtó a PISA-teszteken, a diákoknak nem megy a szövegértelmezés, nem ismerik az alapvető matematikai műveleteket, a természettudományos kompetenciákban sem jeleskednek. Mindennek ellenére Monica Anisie nevelésügyi miniszter azt nyilatkozta, hogy az eredmények miatt nem kell feltétlenül aggódni, hiszen a felmérés alapvetően nem a tananyag ismeretére, a tudásra fekteti a hangsúlyt, hanem az ismereteknek a különböző élethelyzetekben történő alkalmazására. Azt is hozzátette, hogy a szaktárcának megoldást kellene találnia arra, hogy az eredmények javuljanak, és Románia jobb helyezést érjen el ebben a versenyben is. A beavatkozásnak gyorsnak kell lennie, a rendszerproblémára az oktatási programokkal kell megoldást találni. Addig is felszólította a tanárokat, hogy a diákoktól ne a műelemzések bemagolását kérjék, hanem a szövegelemzésre, szövegértelmezésre fektessék a hangsúlyt.
Ám ezek rövid távú, gyors intézkedések lehetnek, és a szaktárcának elsősorban arról kell sürgősen gondoskodnia, hogy az országos felmérő vizsgák tételsorát a miniszteri felszólítás szellemében építse fel. Aztán hosszú távon a nemzeti tantervet kellene frissíteni, hogy a tanult tágyak, gyakorlati foglalkozások képessé tegyék a majdani értettségizett diákot, szakiskola végzettjét, hogy helytálljon a munkaerőpiacon. És nem utolsósorban, a pedagógusok felkészültségén szakmai képzésekkel kell javítani, a tananyag zsúfoltságát csökkenteni.
