Sikeres év

A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium elkészítette a 2017-es, illetve a 2018-as év első hét hónapjának összegzését, amiben elsősorban a szaktárca által elért sikereket, megvalósításokat domborították ki. Az országos adatokat Petre Daea miniszter mutatta be, ugyanakkor arra utasították a megyei igazgatóságokat, hogy ezeket – kiegészítve a megyei helyzetképpel – osszák meg a helyi médiaszolgáltatókkal. Ennek kapcsán tartott sajtótájékoztatót múlt héten Ioan Rus közgazdász, a Maros Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság vezetője. 

Az igazgató szerint az idén szalmásgabonából az előző évekhez viszonyítva több termett, így jó mezőgazdasági évet zárhatnak a gazdák. A július közepi kiadós esőzás csak részben károsította meg a termést. Főleg azok a cukorrépa-termesztők sínylették meg, akik időnap előtt vetették el tavasszal a magot, és a növénynek a földben levő része helyenként kirohadt. Konkrétan a július 20-i nagy mennyiségű csapadék 595 hektár szántóföldet érintett (ideértve a gyümölcsösöket, szőlősöket, legelőket és kaszálókat). Az említett felületből 242,6 hektár több ideig víz alatt állt, illetve a lezúduló ár egyszerűen elmosta a földet. 

Mindezek ellenére azonban egyre nő a megyénkben learatott szalmásgabona mennyisége. Míg 2016-ban 186.425 tonnát arattak le, addig 2017-ben 190.994, 2018-ban pedig 201.596 tonnát jegyeztek fel. Ez azt jelenti, hogy átlagban az idén 4.340 kg szalmásgabona termett, ami országos szinten is kiváló. Az idén 28.936 hektár területről 143.272 tonna búzát gyűjtöttek be, ez 4.972 kg hektáronkénti átlagtermést jelent. Ennél jóval több idén a zab átlagtermése. Hektáronként 5013 kg-ot arattak, ami összesen 15.430 tonnát jelent, mindössze 3.078 hektárról. Jelenleg a napraforgót és a silókukoricát gyűjtik be. 

Szó esett még a paradicsomprogramról is. Mint ismeretes, a  2017. december 20-án megjelent 943-as kormányrendelet alapján azok a gazdák, akik a téli hónapokban 1000 négyzetméter fedett felületen (fóliasátorban vagy üvegházban) négyzetméterenként 2 kg (összesen 2 tonna) paradicsomot termesztenek, igazolni tudják a mennyiséget, és értékesítik, 3000 eurós évi támogatásban részesültek.  Megyénkben 2017-ben 83 gazda pályázott a programra, csak 64-nek sikerült teljesítenie a feltételeket, és összesen 260 tonna paradicsomot értékesítettek a helyi piacokon. 61 termesztő nyújtott be elszámolási dokumentációt, és összesen 822,37 ezer lejt, azaz mintegy 183 ezer eurót kaptak. 2018-ban már 93-an érdeklődtek a program iránt, közülük az első szakaszban 43-an vettek részt, 33-an mutatták be az elszámoláshoz szükséges papírokat. A második szakaszban az elkövetkezendő időszakra (decemberig) még 70 gazda részesülhet támogatásban. Az idén ennek a programnak köszönhetően augusztus 31-ig 317 tonna paradicsomot értékesíthettek a termesztők. 

Sikertelenségnek könyvelhető el az, hogy bár uniós pályázatra is van lehetőség, a gazdák továbbra sem igyekeznek társulásokat, szövetkezeteket, termelőcsoportokat létrehozni. S bár országos szinten a déli megyékben az idén több mint 43 millió lejt ruháztak be öntözőberendezések felújítására, megyénkben nem került sor ilyen jellegű munkálatokra. Mint ahogy a jégesőelhárító egység sem épült meg, mindössze a megvalósíthatósági tanulmány készülhet el. Az elképzelés szerint Dicsőszentmártonban, Dedrádszéplakon és Bátoson lenne egy-egy ilyen egység, de ezeknek a megépítése elhúzódhat akár 2020-ig is. 

Azon újságírói kérdésre, hogy a földterületek hány százaléka került külföldiek kezébe, az igazgató azt válaszolta, hogy a dokumentáció szerint a tulajdonosok 99%-ban romániai illetőségűek, bár köztudott, hogy külföldi beruházók állnak mögöttük. Leginkább a területet bérlők vásárolják fel a földet ott, ahol nagyobb mezőgazdasági vagy szőlészeti, gyümölcstermesztési,  állattenyésztési vállalkozásokat hoztak létre. 

Az igazgató tudomása szerint sajnos egyes polgármesterek továbbra sem szorgalmazzák a földtulajdonjog visszaállítását, illetve a birtoklevelek kibocsátását, így ez is hátráltatja a telekelési folyamatot. 

A különböző támogatásokat illetően a minisztérium elkötelezett, hogy az EU programjának megfelelően október 16-ától kezdjék kifizetni az idei mezőgazdasági évre szóló támogatásokat, mert a tapasztalat azt igazolja, hogy amennyiben a gazdák idejében megkapják a támogatást, akkor ez pozitívan hat a szakágazat fejlesztésére. A kormányprogramban szerepel a kutatóállomások fejlesztése is. Míg a déli megyékben számos ilyen egységet karoltak fel, addig  megyénkben csupán két egység, a marosszentgyörgyi szarvasmarha-kutatóállomás és a radnóti zöldségtermesztő állomás működget. 

Egy következő program a hazai ökológiai és táj jellegű termékek szabadalmazására vonatkozott. Sikerült három hagyományos terméket bejegyeztetni: a Hegbeli Mihai által előállított pityókás házikenyeret, a diós kalácsot és a hagyományos házi tortát. Európai eredetvédelem alatt áll a Mirdatod Kft. által előállított erdőlibánfalvi (görgényorsovai sóban érlelt) sóstúró (telemea), továbbá 10 más hazai tej- és hústermék nyert el hazai védettséget, illetve három tejterméket (sajt, tejföl és orda) bejegyzett hegyvidéki termékként lehet majd piacra vinni. 

Egy másik, a kormány által sikerprogramként említett kezdeményezés a gyapjú értékesítése. Megyénkben 2018-ban (négyéves időszakra) 1.471 juhtenyésztő iratkozott be, közülük 252-en 2018. augusztus 31-ig 292.290 kg gyapjút szállítottak le egy Szeben megyei begyűjtőközpontba. Ezért az államtól 292.290 lej támogatást kaptak. 

Folyamatban van a báznai és mangalica  sertések tenyésztését ösztönző program. 2018-ban nyolc malacokat leszállító tenyésztő és 41 igénylő jelentkezett a programba, amelynek keretében összesen 384 malac kerül tenyésztőkhöz. Mint ismeretes, 250 lejt fizetnek  egy malacért. Az elkövetkezendő időszakban a következő program alapján szeptemberben 24, októberben 45, novemberben 50, decemberben 10 malac kerül tenyésztőkhöz. 

Az igazgató elmondta, nemrég módosították a hegyvidéki törvényt, amely ezúttal a 197/2018-as számot kapta. Az új jogszabály szerint megnövelik a hegyvidéki települések közé besoroltak számát. Eddig a megyében 20 község tartozott ebbe a besorolásba 82.826 hektár mezőgazdasági területtel, amiből 42.741 szántóföld.  Faragó községet hátrányos övezetté nyilvánították. Az újabb településeken – az új jogszabály értelmében – lehetőség lesz előnyös feltételek között mezőgazdasági és más jellegű vállalkozást indítani, illetve pályázatok alapján különböző támogatásokat elnyerni. (A részletekre visszatérünk.) 

A sajtótájékoztatón szóba került az afrikai sertéspestis is. Az igazgató megerősítette: Maros megyét és a szomszédos megyéket eddig elkerülte a járvány. Ettől eltekintve a megyében megalakult egy szakbizottság, amely bizonyos óvintézkedéseket hozott (sz.m.: ezekről részletesen írtunk). Az újdonság az, hogy – szintén megelőzésként – a környezetvédelmi minisztérium megnövelte a vaddisznó-kilövési kvótát is. Az augusztus 31-én kibocsátott 827-es rendelet alapján megyénkben a jogszabály megjelenését követő  90 napban 1559 fő vaddisznót kell kilőni. A mennyiséget már elosztották a vadgazdálkodási alapok szerint. 

Arra is felhívta a figyelmet az igazgató, hogy 2018. március 17-én megjelent a 62-es számú törvény, amely kötelezővé tette a parlagfű irtását. A jogszabály ugyanis a parlagon hagyott területek tulajdonosát teszi felelőssé azért, ha az adott telken meghonosodott és terjed az allergiát okozó  növény. S bár az irtás határideje június 30-a, minden jel arra mutat, hogy egyelőre senki sem veszi komolyan a jogszabályt. Az igazgatóságnak kötelessége tájékoztatni a gazdákat a jogszabály előírásairól – hallhattuk a vezérigazgatót. 

A sajtótájékoztatón nem esett szó az állattenyésztés alakulásáról és sok másról, viszont azt ígérte az igazgató, hogy az év végéig aktuális információkkal szolgál.