Siketek az orvosnál

Dr. Fellinger számos felméréssel támasztotta alá a siketek gyengébb egészségi állapotára vonatkozó állítás hitelességét.

Fotó: Nagy Tibor

A nem hallók világában sokkal gyakrabban fordulnak elő egészségi állapottal kapcsolatos panaszok, mint a hallóknál, a jelnyelven értekezők és az orvosok közötti kommunikációs űr azonban megnehezítheti vagy ellehetetlenítheti a gyógyítás, gyógyulás folyamatát – ez volt az egyik következtetése A siket világ egészségi állapota című konferenciának, amelyre a Romániai Siketek Maros Megyei Egyesületének szervezésében múlt pénteken került sor Marosvásárhelyen. Az ülésszakon ausztriai vendégek, dr. Johannes Fellinger ideggyógyász, a nem hallók számára megfelelő egészségügyi ellátást biztosító linzi Barmehrzihge Brüder Kórház létrehozója, Klaus Patzaknak, a Felső-ausztriai Siketek Szövetségének elnöke, illetve a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem diákjai, a segítő munkában részt vevő szakemberek és a megyei egyesület tagjai osztották meg tapasztalataikat.

Dr. Fellinger számos felméréssel támasztotta alá a siketek gyengébb egészségi állapotára vonatkozó állítás hitelességét. A különféle panaszok – kétszer gyakoribb hátfájás, háromszor gyakrabban jelentkező emésztési problémák és hatszor gyakoribb fejfájás – sokszor a kommunikációs nehézségek nyomán állandósuló stresszes állapot tünetei.

– Egy kisgyermeknek, aki a szobájában játszik, biztonságérzetet ad, ha hallja az anyját a konyhában tevékenykedni. Azoknak a gyerekeknek, akik nem hallanak, nem adatik meg ez a lehetőség. A halló világban az édesanya el tudja magyarázni gyermekének, hogy félbe kell szakítani a játékot, mert látogatóba mennek a nagymamához, sőt, a gyerek, ha előre tudja, gondolatban készül, várja a találkozást. Ha viszont elmarad az előzetes magyarázat, és a gyermek nem érti, miért nem játszhat tovább, idegessé, nyugtalanná válhat, ugyanakkor kiszolgáltatottnak is érzi magát.

Dr. Fellinger arra is felhívta a figyelmet, hogy a nem halló szülők 90 százalékának halló gyermeke születik. Persze, fordított is lehet a helyzet, olyankor pedig nagyon fontos a korai felismerés.

– Ha a gyerek nem kezd el időben beszélni, a szülő rendszerint érzi, hogy baj van, de előfordul, hogy az orvos megnyugtatja, és a diagnózis megállapítása kétéves korra tolódik.

A továbbiakban az ideggyógyász az 1991-től működő linzi kórház tevékenységéről is beszámolt, ahol 1993-94-ben 352 nem halló középkorú személyt vizsgáltak meg, majd az orvos és süket páciens közötti kommunikáció legfontosabb feltételeire irányította a figyelmet. Dr. Fellinger elsőként a bizalmas, négyszemközti kommunikáció fontosságát hangsúlyozta.

– Az orvosok sokszor úgy gondolják, hogy a vizsgálaton jelen levő jeltolmács leveszi róluk a kommunikációs terhet, de ez nem egészen így van. Lehet, hogy a jeltolmács közvetítésével az orvos pontos képet kap a beteg állapotáról, de hiányzik az orvos-beteg közötti interakció, a bizalmas kapcsolat kialakulása, amely különösen akkor fontos, ha a páciens úgy érzi, a szakemberen kívül senki másra nem tartoznak a problémái.

A nem hallók vizsgálatakor sokkal több időre van szükség, fontos, hogy az orvos a beteg szemébe nézzen, és ne a vizsgálat alatt, hanem utána magyarázza el neki az egészségi állapotával kapcsolatos tudnivalókat. Ugyanakkor az is lényeges szempont, hogy az orvos ismerje a süket személyek jellegzetes gondolkodás- és kifejezésmódját.

– A nem hallók általában megszokták az alulrendelt szerepet, azt, hogy mások döntenek helyettük, éppen ezért nagyon sok türelemre és alázatra van szükség az orvos részéről ahhoz, hogy felszínre jöjjön mindaz, amit a beteg valójában közölni és tenni szeretne – mondta dr. Fellinger, aki arra is rávilágított, hogy a nem hallók legtöbbször valamilyen fizikai problémával fordulnak orvoshoz, és a lelki gondok csak később, menet közben körvonalazódnak. Ami pedig a jeltolmács szerepét illeti, ha jelen van, fontos, hogy ne az orvos és a páciens között álljon, hanem az orvos háta mögött, hogy a beteg azt érezhesse, az orvos hozzá és nem a közvetítőhöz beszél.

A konferencián többek között dr. Váczy Ida rezidens orvos is felszólalt, aki a vásárhelyi siketektől jelbeszédet tanul.