A sofőrök háborognak, a gyalogosok örülnek a magasított átjáróknak

Az utóbbi időben a városban egyre több helyen jelentek meg a megemelt gyalogátjárók. Az önkormányzat és a közlekedésrendészet szerint ezekre nagy szükség van, mivel csak az utóbbi fél évben a város területén 25 gyalogost gázoltak el a zebrán. A gépkocsivezetők viszont háborognak, mivel úgy vélik, a szóban forgó átjárók túlságosan magasak, rongálják a járműveiket. 

 

 

Tavaly tizenegy, idén öt magasított átjáró jelent meg Marosvásárhelyen, jelenleg az 1918. December 1., a Moldovei, a Merészség, a Jeddi, a Decebal, a Predeál, az Arató, a Liliom, az 1848. út, a Szabadság, a Transilvaniei, valamint a Pandúrok útján alakítottak ki megemelt gyalogátjárókat. Peti András, Marosvásárhely alpolgármestere lapunknak elmondta, az intézkedést az tette indokolttá, hogy tavaly nyáron a Hosszú utca Koronka felőli bejáratánál sajnálatos módon halálos gyalogosgázolás történt, egy gyerek életét vesztette, ami felvetette annak az igényét, hogy lépni kell, mivel a radarozások, a pénzbírságok, valamint annak ellenére, hogy a közlekedési törvény előírja, hogy amikor közeledünk egy gyalogátjáróhoz, annyira kell a sebességet csökkenteni, hogy bármely balesetet el lehessen kerülni, számos gyalogosgázolás történt. 

– Nálunk nemhogy lassítanának az átjárók közelében, hanem ahol jó minőségű az út, a főbb utakon, a városban megengedett sebességet jóval meghaladják. Ekkor kezdett gondolkodni a városi közlekedési bizottság, és jutottak a döntésre, hogy megemelik a gyalogátjárókat, úgyhogy, aki 20-30 km/h-nál gyorsabban hajt a gyalogosátkelőknél, annak az autója látja kárát. A közúti rendőrség is képviselteti magát ebben a bizottságban, azonosították a kockázatos helyszíneket, és ott a tavaly és az idén több zebránál alakítottak ki magasított átjárót, legutóbb a múlt héten a Pandúrok sétányán négy helyen is. Az ott lakók részéről például számos panasz érkezett, hogy egyesek éjszakánként illegális autóversenyeket szerveztek, ami zavarta a lakók nyugalmát. Mióta az átjárókat megemelték, a versenyek megszűntek – fejtette ki az alpolgármester. 

Visszaesett a gyalogosgázolások száma

Az utóbbi fél évben Marosvásárhelyen 25 gyalogosgázolás történt a városbeli átjárókon, többek között öt a Dózsa György, három a Liviu Rebreanu, kettő-kettő a Kossuth, az 1918. December 1., az 1989. December 22. és Szabadság utcákban. A rendőrségi kimutatás szerint azokon a helyszíneken, ahol megemelték az átjárókat, visszaesett a gyalogosbalesetek száma, mivel a sofőrök nagy része félti autója épségét, ezért inkább lassítanak. 

Ha betartják a szabályokat, nem sérülnek a járművek

Több gépkocsivezető, amellett, hogy túlságosan magasnak tartja a megemelt gyalogátkelőhelyeket, amiatt is háborgott, hogy ezek nincsenek kivilágítva, így sötétben, ha nagyobb sebességgel érkezik, nem veszi észre, ráhajt és máris sérül az autója. Peti András hangsúlyozta, az útjelző táblák jelzéseit kell követni, mivel három típusú tábla is figyelmezteti a sofőröket. Egyrészt a szintkülönbségre figyelmeztető és a sebesség csökkentésére intő tábla, másrészt a gyalogátjárót jelző, és nem utolsósorban az úttestre felfestették a harmincas karikát, ami a sebességkorlátozást írja elő, tehát a sofőröket nem kell váratlanul érje a magasított átjárók jelenléte. Az alpolgármester szerint ha valaki betartja a szabályokat, a harmincas sebességkorlátot, nem sérül az autója, ha ráhajt ezekre. Peti András megjegyezte, a gyalogátjárók előtt és után 10 méteres hosszúságban, biztonsági zónákat alakítanak ki, hogy ne lehessen parkolni a gyalogátjárókon és ezek közelében. Kis fémoszlopok kerülnek a járdaszélre, hogy ezt megakadályozzák. A Pandúrok sétányán már elkezdték ezek elhelyezését. 

A villanyrendőr háromszor ennyibe kerül 

Lapunk érdeklődésére Florin Moldovan, a polgármesteri hivatal közterület-kezelő osztályának a vezetője elmondta, hogy mibe kerül a magasított átjárók kialakítása. Az áruk a mérettől függ. Például a Pandúrok sétányán elhelyezettek nagyobbak, ezek közül egy 10 ezer lejbe kerül. Felvetésünkre, hogy nem túl költséges-e ez a megoldás, az osztályvezető azt válaszolta, egy villanyrendőr üzembe helyezése és az év 365 napjában való működtetése ennek az összegnek a háromszorosát emészti fel, tehát anyagilag még mindig ez a gazdaságosabb változat. Emellett vannak a városban forgalmas útkereszteződések, amelyeknek a közelében egy villanyrendőr teljesen megbénítaná a forgalmat, tehát ez a megoldás eleve szóba sem jöhet. Kérdésünkre, hogy az elkövetkezőkben lehet-e számítani újabb magasított gyalogátjárók megjelenésére a városban, Florin Moldovan elmondta, több kérés érkezett, hogy a Predeál és Budai Nagy Antal utcák kereszteződéséhez, valamint az 1918. December 1. utca Poklos-patak szomszédságában lévő részére helyezzenek el megemelt átjárókat. – Elsőbbséget élveznek azok a helyszínek, ahol tanintézet van a közelben, valamint azok, ahol a rendőrségi statisztika arra utal, hogy rendszeresen történnek gyalogosgázolások – összegzett az osztályvezető, aki szerint megvan a közúti bizottság jóváhagyása arra, hogy hamarosan a Bolyai líceum bejáratánál lévő átjáró előtt sebességcsökkentő bordákat helyezzenek el, hogy a Sáros utca felől nagy sebességgel érkező sofőröket lassításra késztessék. 

Kerülőúton körforgalom vagy villanyrendőr

Az utóbbi napokban az egyik közösségi portálon többen felvetették, hogy a Segesvári úton a kishegyszőlői útkereszteződésnél is indokolt lenne a magasított átjáró, mivel a nagy sebességgel közlekedő járművek nem engedik át a gyalogosokat. Peti András szerint a Segesvári út jelenleg kerülőútnak minősül, ahol nagyrészt a nehézgépjármű-forgalom zajlik, ott pedig nem indokolt ezeknek a magasított átjáróknak a kialakítása, hiszen akadályozná a közlekedést. A szóban forgó helyszínen két lehetőség mutatkozik: vagy körforgalmat alakítanak ki, vagy nyomógombos villanyrendőrt állítanak fel.