Sokakat zavar a károgó madarak jelenléte

Körülbelül 8000 varjú telel Marosvásárhelyen

Marosvásárhelyi olvasóink tették szóvá, hogy rengeteg varjú van a városban, zajt csapnak, károgásuk zavarja őket. Sokszor olyan sokan gyülekeznek a fákon, lakótelepek játszóterein, a parkokban, hogy már-már félelmetes hitchcochi hangulatot teremtenek – mondják. Miért van ilyen sok varjú, honnan jönnek, hogyan lehetne csökkenteni a populációt? – tettük fel a kérdést Papp Tamásnak, a madárvédelem és általában a természeti örökségünk megőrzése iránt elkötelezett Milvus Csoport ügyvezető igazgatójának. 

5-6000 varjú érkezik a keleti pusztákról

 A szakember elmondta, hogy kétféle „varjúzavarás” van, az egyik a nálunk fészkelő madaraktól származik. Hat éve számlálják, hogy hány vetési varjú van a városban, amely telepesen költ. Vannak dolmányos varjak is és csókák is. 

– A vetési varjak azok, amelyek nagy csapatban járnak, és telepesen fészkelnek. Március elején kezdődik a fészkelés, és ilyenkor azokban a negyedekben, ahol jelentős telepek vannak – például a November 7. negyedben, a régi szerpentin környékén, a Szabadság utcában – valóban zavarják az ott élő embereket. Főleg április–május környékén, amikor kikelnek a fiókák. Ez nem vitás. 

Közel vannak a tömbházakhoz, ilyenkor nagyon hangosak, kárognak. A fiókák júniusban elhagyják a fészket, akkor a varjak nagy része elmegy a fészkek környékéről. A madarak elkezdenek kóborolni, egészen októberig nem zavarnak különösképpen. Nincsenek sokan. 

A másik: októberben sokkal több varjú érkezik hozzánk, többnyire a keleti pusztákról, Oroszországból és Ukrajnából, ez gyűrűzéssel bizonyított tény. Ezek vonuló madarak, hozzánk jönnek telelni. Nekik olyan telelési feltételeket biztosít Románia, mint a mi gólyáinknak Afrika. Mert tőlünk keletebbre és északabbra zordabbak a telek. Ha ezeket a területeket 20 centiméteres hótakaró borítja, akkor nem találnak táplálékot. Nálunk viszont, ahol egyre enyhébbek a telek, találnak. A téli időszakra 5-6000 varjú érkezik, miközben a fészkelő varjakból az utóbbi években 1000-1200 pár volt, elég stabilan. Így a városban kb. 8000 varjú éjszakázik egy vagy több csapatban. 

Kora reggel átportyázzák a főtéri kukákat 

– A varjak okos állatok, napközben nincsenek itt, nincs állandó zavarás, mint fészkeléskor, csak éjszakára jönnek vissza, mert a városban melegebb van, és nincsenek veszélyben, nem kapják el őket a nagyobb baglyok. A városban, a tömbházak között vagy a város szélén több ezren éjszakázhatnak. Este érkezéskor és reggel távozáskor zavarnak. Ezt ki lehet bírni. Például a Kossuth utcában a Continental szálloda mellett reggel napfelkelte után fél órával, amikor a varjak odaszállnak az Apolló-ház környékére, vagy a Lábasházra, több százan vannak, kiabálnak egy fél órát, s aztán kimennek a mezőre – magyarázta a szakember. – Azt is tapasztaltam, hogy a varjak kora reggel átportyázzák a főtéri szemeteskukákat. Ami ellen lehetne tenni például úgy, hogy este kiürítik őket, hogy a varjak ne férjenek hozzá a hulladékhoz. Ha ezt városszinten megoldanák, a varjak korábban kimennének a földekre, ahol azt szedegetnek, amit találnak, rovarokat, magvakat, s nem a városban zavarnának – mondta.

A varjúkérdést nehéz kezelni

– Mégis, hogyan lehetne csökkenteni a populációt, ha már ennyire zavaróvá váltak ezek a madarak?

– A fészkelési időszakban semmilyen madarat nem szabad bántani, a törvény tiltja. A kérdést nehéz kezelni. Tény, hogy a varjak esetében az évek során nem nőtt az állomány. Hat-hét évvel ezelőtt, az úgynevezett pártszigeten, a Maros-parton volt egy nagy telep, ahol nem sok embert zavartak, de ezeket a madarakat feltehetően a vendéglősök elkergették, s ezek költöztek be a November 7. lakónegyed környékére. Azóta sok száz embert zavarnak. Olyanról viszont nincs tudomásunk, hogy a madarakat elpusztították, lelőtték vagy megmérgezték volna. Nagyon át kell gondolni, hogy mit lehet tenni a varjakkal. Legjobb lenne, ha minél elfogadóbban állnánk hozzájuk – fogalmazott Papp Tamás.