Ez a weboldal sütiket használ
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató
Vasárnap lezárult az államelnökjelölt-listák leadási határideje. Bár korábban huszonöten jelentették be indulási szándékukat, nagy részük időközben lemorzsolódott, és végül kilencen maradtak a ringben. A Központi Választási Iroda két jelölt – Viorel Cataramă volt liberális szenátor és Miron Cozma volt bányászvezér – listáit utasította el, mert hamis aláírásokat talált a támogató lajstromokon, Liviu Pleşoianu képviselő – aki, miután a PSD nem szavazott rá, függetlenként kívánt indulni – nem tudta összegyűjteni a szükséges számú támogató aláírást. Nem hagyhatjuk ki Florin Pandelet, Voluntari polgármesterét sem, a bukaresti főpolgármester férjét, aki azért lépett vissza, „mert nem akart ártani a feleségének”, pedig amúgy szívesen (el)igazgatta volna az ország dolgait. Hiába, a szerelem…
Versenyben maradt Klaus Iohannis, az „atomtűzoltó”, a liberálisok jelöltje, aki állítólag megmentette Romániát az összeomlástól, Viorica Dăncilă kormányfő, a kormánypárt jelöltje, aki tejjel-mézzel folyó Kánaánt ígér, Dan Barna, az USR-PLUS jelöltje, aki nem szereti, ha a magyarok magyar jelöltre szavaznak, és az új generációval akarja megmenteni az országot.
A sorban Mircea Diaconu volt színész következik, akinek politikai adottságairól valójában nem sokat tudni. Őt a volt PSD-s miniszterelnök, Victor Ponta pártja támogatja. És ott van Teodor Paleologu volt művelődési miniszter, a volt tengerész-elnök pártjának a jelöltje. Érdekes színfolt a jelöltek között Cătălin Ivan és Alexandru Cumpănaşu (mindketten függetlenek), akik ádáz magyarellenességükön túl nem sokat tettek a hazáért, illetve a humanista Ramona Bruynseels, aki derűs partnerséget képzel el Oroszországgal a NATO-ban.
És végül, de nem utolsósorban ringbe száll Kelemen Hunor, az RMDSZ és a romániai magyarok jelöltje.
Színes tehát a jelöltpaletta. Kezdődhet a hadakozás, sárdobálás, agresszív magyarellenesség, fanatikus gyűlöletkampány. Erre legalább két jelölt biztos „garancia”.
Kelemen Hunor az egyetlen, aki szerint a jelölteknek bátor terveket kellene bemutatniuk, amelyek kivezetik az országot a középszerűségből. Véleménye szerint a kampányban elsősorban a jövőről, a jelöltek jövőképéről kellene beszélni: oktatásról, infrastruktúráról, munkahelyekről, a környezetről, egy jobb Romániáról. Azért választotta kampányának a Respekt szlogent, mert az emberek tiszteletet várnak az állam intézményeitől. Az államnak tiszteletben kell tartania az állampolgárait, és akkor az állampolgárok is tisztelni fogják az államot. Ha van tisztelet, a bizalom is kialakul.
Rajta kívül sajnos senki sem beszél respektről. A választópolgárokat a politikusok – kevés kivétellel – könnyen manipulálható szavazógépeknek tekintik.
A kampány hivatalosan október 12-én startol, az első fordulót november 10-én, a másodikat november 24-én tartják. Kezdődhet tehát a hacacáré.