Ha politikusok beszélnek félre szép tájainkon, arra már fel sem kapjuk a fejünket, de ha már a szavazóktól nem függő külföldi beruházók is űzni kezdik a mellébeszélés szokását, az érdekesebb.
Ha politikusok beszélnek félre szép tájainkon, arra már fel sem kapjuk a fejünket, de ha már a szavazóktól nem függő külföldi beruházók is űzni kezdik a mellébeszélés szokását, az érdekesebb.
Vélhetően a kormány fényezését célzó álcivil indíttatás lehet a hátterében egy, a minap az egyik gazdasági kiadványban megjelent tanulmánynak, amely a külföldi befektetéseknek az ország régiói közti megoszlását taglalja. Ebből az derül ki, hogy a beruházások több mint felét a főváros és körzete szippantja fel, a hét fejlesztési régió közt oszlik meg a többi befektetés. A tanulmányt a külföldi befektetők tanácsa és a bukaresti közgazdasági egyetem készítette. Ezekben a közegekben pontosan tudják, hogy a statisztikák csalnak olyan értelemben, hogy a nagy cégek csaknem mindegyikének a fővárosban jegyzik be a székhelyét, és ott is jelentik le az adataikat. Így papíron az a cég is csak ott üzletel, amelyik irodán kívül mást nem tart fenn a Dămboviţa-parton, de konkrét üzleti tevékenységét az országban szétszórt munkapontokon végzi. Ugyanilyen statisztikákkal szokták rendszeresen a szemünkbe hazudni azt is, hogy a legnagyobb üzleti forgalmat és adóbevételt is a „bukaresti” cégek állítják elő.
A tanulmányt előállító közegben, ha lett volna akarat, került volna kapacitás is egy szavahihető beruházási térkép készítésére, de hogy itt a politikum ajnározására megy a játék, az onnan derül ki, hogy a tanulmányban alig pár szót ejtenek arról, hogy az infrastruktúra elmaradottsága miatt kerülik a beruházók az ország keleti és déli régióit. Ha a valódi beruházók rendelték volna meg ezt a tanulmányt, akkor az infrastruktúra hiánya jelentette gondokat sokkal hangsúlyosabban kiemelték volna. Ez már csak annak tudatában is világos, hogy az ország legnagyobb iparvállalatának számító francia autógyártó rendszeresen szokta jelezni, hogy az országból való elköltözést fontolgatja, ha nem építik meg azt a sztrádaszakaszt, amelyiknek a segítségével sokkal könnyebben érheti el a nyugati piacait, mint a jelenleg használt, a királyság ideje óta csak tákolgatott vasútvonalon. És ha valódi üzletemberek meg a realitásokra fogékonyabb szakértők rajzolnának beruházási térképet, akkor abból annak is ki kellene derülnie, hogy nem feltétlenül csak a sztrádák és a nemzetközi röpterek hiánya miatt nincs egyes régiókban több befektető, hanem azért is, mert a milliószor megreformált oktatási rendszer képtelen egy közepes vagy afeletti technológiai szinten megfelelő képzettségű munkaerőt kiállítani, amellett pedig többmilliónyian vándoroltak olyan országokba, ahol nemcsak dolgozni lehet, hanem nívósan élni is, mert az állam tisztességesen viszonyul az adófizetőihez. Nálunk ettől még messze állunk, és nem csak a befektetők, hanem a rátermett politikum hiánya miatt is.
