A lakosság 40 százaléka, több mint 7,4 millió ember küzd magas vérnyomással, a halálesetek 60%-a keringési és szívbetegség miatt következik be.
Megint forr a hazai politika. Legfrissebb az a botrány, amit az igazságszolgáltatás működését szabályozó törvények tervezett módosításai váltottak ki, amelyet az államelnök egyenesen a jogállam elleni merényletnek nevezett, és ami miatt több százan – sokan azt sem tudták, miért – tüntettek szerdán a kormánypalota előtt.
Ezúttal azonban a politika bűzös mocsara helyett, „lazításként”, inkább amerikai tudósok egyik „világméretű” felméréséről szólnánk, akik ezúttal a kutatáshoz szükséges adatokat az emberek telefonjaiból gyűjtötték össze, és arra voltak kíváncsiak, hogy mennyire vagyunk aktívak.
A Stanford Egyetem munkatársai több mint 68 millió napos gyaloglással egyenlő adatot dolgoztak fel, és ebből számítottak ki egy középarányost. Ez pedig szerintük azt mutatja, hogy az emberek szerte a világban naponta 4.961 lépést tesznek meg.
A tanulmány szerint a világ legszorgalmasabb emberei Hongkongban élnek, napi 6.880 lépéssel, a leglustábbak az indonéziaiak, akik mindössze 3.513-at hajlandók lépni naponta.
A Stanford professzorai azt is megállapították, hogy egy bizonyos ország állampolgárai által megtett lépé-seknek nem sok közük van az elhízottak számához az illető országban. Arra is rájöttek (!), hogy
„meglehetősen hangsúlyos az eltolódás a legszorgalmasabb és a leglustább emberek között. A tanulmányozott országok között volt Románia is. Kiderült, hogy a románok ugyan nem túlságosan szorgalmasak, de nem is a leglustábbak a világon.
Ezzel vége is a „lazításnak”, mert egy másik felmérés szomorú adatokat mutat: eszerint európai uniós szinten „vezetünk” a rákos megbetegedések, a cukorbetegség, a szív- és érrendszeri betegségek, a tébécé és a sárgaság esetében, és Romániában évtizedenként 43%-kal nő a táplálkozási és anyagcsere-megbetegedések aránya. A keringési zavaroknál a növekedés évtizedenként 29%, a rákbetegségeknél szintén 29%, az elmebetegek száma pedig tízévenként 24%-kal nő. A lakosság 40 százaléka, több mint 7,4 millió ember küzd magas vérnyomással, a halálesetek 60%-a keringési és szívbetegség miatt következik be.
A romániai lakosság egészségi állapotáról szóló, 2016-os országos jelentés szerint a hipertóniás szívbetegségben szenvedők részaránya tizennyolcszor nagyobb, mint Hollandiában, tizenötször nagyobb a nagy-britanniai szintnél, ötször a lengyelországinál, négyszerese a Németországban jelzett szintnek, és még a bulgáriainál is nagyobb. Évente 150 ezer ember hal meg az országban szívbetegségben, és mintegy 65 ezren kapnak agyvérzést, kétmillió ember szenved cukorbetegségben. Európai viszonylatban Romániában hal meg a legtöbb nő méhnyakrákban, európai uniós szinten az elsők között vagyunk a csecsemőhalandóság terén is, csak Málta előz meg, a májgyulladás pedig már népbetegségnek számít. Nem csoda, ha uniós szinten Romániában van a legrövidebb életre kilátás.
Miért is tüntetünk?
