Szabad Újság: szerepzavarban vannak a felvidéki magyar civil szervezetek és pártok
Tovább aprózódhat a szlovákiai magyar közélet, mivel a civil szervezetek és pártok egyaránt szerepzavarban vannak – írta csütörtöki számában a Szabad Újság című szlovákiai magyar hetilap.
Tovább aprózódhat a szlovákiai magyar közélet, mivel a civil szervezetek és pártok egyaránt szerepzavarban vannak – írta csütörtöki számában a Szabad Újság című szlovákiai magyar hetilap.
Szlovákiában az egységes magyar érdekképviselet 2009-ben bekövetkezett felbomlását követően egyre gyakrabban és egyre látványosabban lép színre a közéletben a civil szféra – olvasható a felvidéki magyar hetilap A szlovákiai magyar harmadik oldal című írásában. Kolek Zsolt kommentárjában úgy véli: a szlovákiai magyar civil szervezetek utóbbi időszakban tapasztalt megerősödése és egyre gyakoribb szerepvállalása miatt az a vélemény kezd kialakulni, hogy egy új, harmadik politikai erő formálódik.
A Szabad Újság írása rámutat: mivel a szlovákiai magyar közélet rendkívüli mértékben átpolitizált, a civil és a politikusi szféra között gyakorta találunk személyi átfedéseket, nehéz választ adni arra, hogy a Felvidéken hol kezdődik a politikum és hol ér véget a civil szféra világa.
A szerző kifejti: az új lendületet hozó aktivisták a pártok szembenállását kihasználva tudtak betörni a közélet színpadára, felmutatva azokat az alkotó energiákat, amelyeket a pártos viszály sok esetben kioltott. A civilek leginkább azokkal a témákkal tudták felhívni magukra a figyelmet, amelyek a nagypolitika színterén mozgó pártok számára részletkérdéseknek tűnhettek vagy kockázatosak voltak – olvasható a cikkben.
„A civil szféra aktivistái úgy tesznek, mintha nem lennének politikai ambícióik helyi, megyei vagy éppen országos szinten, de ezenközben a közéletet tematizálva benyomulnak a politikum területére, a pártpolitika pedig a lépéskényszert érezve a civilek témáit állítja cselekvésének középpontjába” – állapítja meg a kommentátor, aki szerint ezért mind a civilek, mind a pártok szerepzavarban vannak. Az ebből adódó konfliktusok további kiéleződése pedig azzal fenyeget – teszi hozzá –, hogy a szlovákiai magyar közélet tovább atomizálódik.
A cikk írója ebből adódóan arra a következtetésre jut: az öntevékeny csoportok becsatornázása minden esetben elemi érdeke a pártpolitikának, és azt is figyelembe kell venni, hogy a civilek által képviselt gondolatiság hogyan válhat a párt programjának építőelemévé. Ezzel összefüggésben a szerző leszögezi: „a közösség érdekeit felvállaló pártnak több szólamban, de egységes nyelvezettel kell szólnia a választóihoz”, a civileknek pedig le kellene vetkőzniük a pártokkal szembeni mereven elutasító hozzáállásukat.
