Szalagavató a Bocskaiban

Múlt vasárnap délután került sor a nyárádszeredai Bocskai Napok zárórendezvényére a helyi Bocskai István elméleti középiskola két végzős osztályának szalagavatójával.

A tizenegyedikesek árnyékjátékával és a végzős osztályok elmúlt négy évének fényképekkel történő felidézésével kezdődött el az iskola életében immár tizedik alkalommal szervezett szalagavató, amely a fiatalok nagykorúsítását is ünnepli. A nagykorúsítás jelképesen lezárja a gyermekkort, ezt jelzi az ilyenkor szokásos, a végzősök által bemutatott tánc, de a báli ruha is, hiszen a lendületes mozdulatok, a szárnyaló stílus és a szigorú, kötött mozdulatsor egyszerre utal az ifjúság életörömére és a felnőttkor fegyelmére.

Az ilyenkor szokásos szalagfeltűzés az iskolához való tartozást jeleníti meg, de a szalag az egyéni identitás jelképe is. Egy életre összeköti az iskolát és a diákot, a tanárt és a tanulót, az osztálytársakat és barátokat. Nemcsak egy szép esemény a szalagavató, hanem lezár egy életkorszakot. A résztvevők mindig újak, de a nagykorúsítás ugyanazt az átmenetet, határkövet jelenti – hangzott el az ünnepségen. Mielőtt az igazgató és az osztályfőnökök mellére felkerült volna a szalag, hogy majd a maguk során ők is feltűzhessék azokat a maturandusok ruhájára, az idei végzős diákok bemutatták táncukat. Az ünnepség zárásaként a végzős osztályok pezsgővel koccintanak tanáraikkal.

Az önkormányzat nevében Veress Tünde helyi tanácsos köszöntötte a maturandusokat, buzdítva őket, hogy legyenek becsületesek, igazságosak, irgalmasak, türelmesek, józanok, döntéseikben bölcsek, kitartóak a jóban, járjanak nyitott szemmel, legyenek kíváncsiak a világra, az emberekre, és mindig keressék az új utat.

„Nagy időszak elé érkeztetek. Lassan itt hagyjátok az iskolát, és elindultok a felnőtté válás útján. Ez az út tele lesz döntésekkel, nagyrészt magatokra számíthattok, és arra a tudásra, tapasztalásra, amit eddig és ezután gyűjtötök össze. Sok lehetőség áll majd előttetek, lesznek igen kemény utak és könnyű utak is” – figyelmeztette a diákokat, akiket arra is kért: mondjanak köszönetet szüleiknek és azoknak a pedagógusoknak, akik az évek során türelmes, következetes munkával, törődéssel, szeretettel egyengették útjukat.

Fülöp László iskolaigazgató azt tanácsolta a végzősöknek, hogy ne feledjék, melyik nemzethez tartoznak, és honnan jöttek, mert bárhol lesznek a világban, otthon csak itthon lesznek. Kereszténynek születtek, amely lelkierőt és erkölcsi tartást is biztosít a fiataloknak – mondta, buzdítva mindenkit, hogy jól sajátítsanak el egy szakmát, amely megélhetést, kapaszkodót biztosít számukra ebben a felszínes világban. „Tiszta fejjel őrizzétek, erősítsétek meg identitásotokat, hogy olyan felnőttekké tudjatok válni, akik szilárd alapot biztosítanak családjuk, közösségük, nemzetük számára” – hangzott az „elbocsátó szép üzenet”.

Lapunk kérdésére válaszolva az iskolaigazgató kifejtette: felemelő, ünnepélyes, szép pillanat ez az ünnepség az iskola számára, kiszakít mindenkit az intézmény mindennapi életéből, és meghatározza a végzős diákok további életútját.