Szalmadíszek

A népi építészeti örökség megőrzéséről tartott nyárádszeredai konferencián kínálták termékeiket, szalmafonatból készült kosarakat, táskákat, kalapokat, s adventi, karácsonyi valamint gyermekeknek való szalmadíszeket.

A népi építészeti örökség megőrzéséről tartott nyárádszeredai konferencián kínálták termékeiket, szalmafonatból készült kosarakat, táskákat, kalapokat, s adventi, karácsonyi valamint gyermekeknek való szalmadíszeket. A kínálat nagyon választékos volt, s az adventi koszorú, a csillag, az angyalka, a dióhéjban lakó háromkirályok, kisállatok mellett gyűrű, hajdísz, karperec, hajcsat is készült a szalmából. Szép kézimunkával megalkotott, látszólag egyszerű tárgyak, de amikor megérdeklődtem, kiderült, mennyi munka, találékonyság szükséges, mennyi apró fontos dolgot kell szem előtt tartani, amíg elkészülnek.

Mindezekről a jobbágytelki Bakó Regina és Orbán Veronika beszélt:

– A fonatokhoz csóréfejű, alacsony szárú búzát kell vetni. Rendszeresen kell gyomlálni, hogy ne maradjon tövis közötte. Aki kalapfonatot köt, bevet egy táblát ezzel a búzafajtával. Csak sarlóval lehet learatni, amikor még nincs túl elérve. Aratás után kévébe kötjük, felkalangyáljuk és két hétig hagyjuk száradni. Két hét után hazavisszük a kalangyát, s a kévékből markokra szedjük, majd megtisztítjuk. A szálat ötfelé választjuk, vastag, vastag közrendű, vékony közrendű és halánk (azaz a legvékonyabb) szálakra.

A háromkirályok feje, sapkája, ruhája piros-barna hántalékból készül. A házukhoz dióhéj szükséges, de csak az úgynevezett hangyásdió háza elég nagy, amit be kell szerezni. Ha a hozzávalók megvannak, tűvel, cérnával, ragasztóval a dísz hamar elkészül, az előkészületek vesznek fel hosszú időt – mondják a jobbágytelki asszonyok, miközben még egyszer megcsodálom a nagyon finoman, szépen font adventi koszorút a négy kicsi szalmagyertyával.